Emily Brontë Üvöltő szelek
"...van, vagy kell még lennie valakinek, rajtad kívül, akiben te is benne vagy még."
Mit is írjak? Van a szívemben egy különleges hely, ami ennek a kötetnek ad otthont. Ha egy könyvet kellene választanom a több száz közül, amit megtarthatok, ez lenne az. Többször olvastam már, és végérvényesen, visszavonhatatlanul örök kedvenc marad.
Catherine és Heathcliff kapcsolata, amely minden elpusztít és a végtelenségig tart. Fűszerezve ármánnyal, bosszúval, cselszövéssel, mindezt régies megfogalmazásban tárva elénk.
Emily Brontë egyetlen prózai műve. Többlépcsős narráció, a szereplők, visszatekintve a múltba mesélik el a történetet. Évtizedeket felölelő családregény, amelynek központjában egy hátborzongató szerelem áll.
Nővérei számára is talány volt, miért írta meg Emily ezt a történetet. Elképzelem, ahogy sötétzöld ruhajában ül a kopott fenyőasztalnál, és az utolsó tintacseppet is felhasználva szorgosan ír, minden érzelmet, gondolatot átadva ebben a gótikus remekműben. Lélekben ebbe a korba repít, és varázsol el.

"A jó szív megszépíti az arcot, fiacskám (...) és a rossz a legcsinosabb pofikat is csúfabbá teszi a csúfnál."
A régi, rongyos kis könyvem továbbra is közel áll a szívemhez, de már potyognak a lapjai. 20 év alatt közel 15-ször olvastam. Csodás emlékek fűződnek hozzá, így marad a polcomon. Katherine Stockett A segítség című regénye volt az első két kötetem a Kapszula Könyvtár sorozatból. Nagyon megtetszett, mert kézreálló, könnyen olvasható, tetszetős és sallangmentes kiadások. Amikor végignéztem, hogy milyen regények jelentek meg, sokat gondolkoztam, hogy megvegyem-e az Üvöltő szeleket... 🌬 Végül megérkezett, és nagyon örülök neki. A régit pedig továbbra is óvom, amennyire lehet, néha majd megsimogatom.