Alice Winn egykori középiskolájában kutatva talált rá az első világháború idején kiadott iskolai újságra, amelyet a diákok szerkesztettek, iskolai életük eseményeinek krónikájaként. A háború kitörésének hírét lelkes hazafiassággal üdvözölték, ám a lap oldalait hamarosan ellepték a fronton meghalt vagy megsebesült kamasz katonák névsorai, a róluk szóló visszaemlékezések. Az In Memoriam rovat a korszak kegyetlen mementójává vált, amely az európai harcokban részt vevő több százezer fiatalember értelmetlen pusztulásáról tanúskodott.

A regénybeli magániskola mindennapjai ugyanakkor az évszázados tabuk kijátszásával is telnek: jóllehet, hallgatólagosan elfogadott konszenzus övezi a fiúk közötti szerelmet, a nyilvánosság előtt ez a viszony azonban titkolt, tiltott és büntetendő. Az érzések csak rejtve, verssorok és idézetek formájában elmondhatók, s ugyanilyen kimondatlanul ott van a társadalmi különbségekből fakadó ellentétek és sztereotípiák mérgező valósága is. Winn ebbe a közegbe helyezi a költészetért, bajtársiasságért és hazafiasságért rajongó tizenéves hőseit.
A szerző Párizsban nőtt fel, jelenleg Brooklynban él.