A Hadakozás pont olyan könyv, aminél csak beleolvasol pár oldalt… aztán hopp, már féltávnál tartasz. 😅 Tele van lendülettel, izgalommal és érzelmekkel. Hudson és Grace párosa most is működik, bár időnként úgy éreztem, mintha ugyanazt a szenvedős kört járnánk újra és újra, ami bevallom, néha eléggé próbára tette a türelmem. 🫠
Mégis, a sztori ereje mindent vitt: annyira beszippantott, hogy észre sem vettem, mennyire rohanok vele előre. A mellékszereplők fejlődése pedig különösen szép ívet kapott ebben a részben, amit nagyra értékeltem. 🫶
Összességében kissé hullámzó, de abszolút szerethető folytatás. :)

Ebben a színezőben aranysárga lombok, őszi erdők és bájos kis jelenetek várnak, amelyeket kicsik és nagyok egyaránt örömmel töltenek meg színekkel. 👩‍🎨🎨
Tökéletes társ egy csendes délutánhoz: segít ellazulni, lelassulni, és néhány varázslatos perc erejéig kiszakadni a mindennapi rohanásból. 💆‍♀️✨
Ha szereted az őszi bekuckózást, a forró teát/kávét, a lábadnál kucorgó kisállatodat és a kreatív nyugalmat, ez a színezőkönyv igazi meleg ölelés lesz a hűvös napokra! 🍂🧡

Ez a történet teljesen beszippantott. Na és a hangulata? 🤩
Olyan, mint amikor átsétálsz a sűrű, gomolygó ködön és egyszer csak rájössz: nem vagy egyedül. A sorokból áradó titokzatosság már az elején lebilincselte a figyelmemet és felborzolta az érzékeimet...végig ott lappangott valami alaktalan, ősi, és sötét. Mintha ez a bizonyos cornwalli házikó már régóta várt volna valakire… talán épp Flórára. 👁️
A magányos Cross Cottage első ránézésre kedves vidéki menedék, mégis minden rezdülése figyelmeztet valamire. Az udvarában ékeskedő kelta kereszt állandó, némaságba burkolt jelenléte határozza meg a történet ritmusát, Flóra pedig lépésről lépésre süllyed bele a ház köré fonódó titokba...
A köd, a roskatag falak, a rejtett üzenetek, az üvegen túl előtűnő árnyak mind olyan apró részletek, amelyek miatt nem lehet abbahagyni az olvasást. Nem utolsó sorban pedig a gótikus atmoszféra és a lélektani mélység is így együtt nagyon erős hatást gyakorol az olvasóra.
Azoknak ajánlom, akik szeretik, ha egy könyv lassan, finoman, de kérlelhetetlenül húzza be őket a sötétségbe. 🙂‍↕️🙈

“ᴀʜᴏɢʏ ᴏᴛᴛ áʟʟᴛᴀᴍ ᴍᴀɢᴀᴍʜᴏᴢ ꜱᴢᴏʀíᴛᴠᴀ őᴛ, éʀᴇᴢᴛᴇᴍ, ʜᴏɢʏ ᴍéʟʏᴇɴ ʙᴇʟéᴍ ᴋöʟᴛöᴢɪᴋ ᴀ ᴛéʟ, őᴛ ᴘᴇᴅɪɢ ᴇɢʏʀᴇ ᴊᴏʙʙᴀɴ, ᴇɢʏʀᴇ ꜱᴢᴏʀᴏꜱᴀʙʙᴀɴ ᴛᴀʀᴛᴏᴍ. ɴᴇᴍ ᴊöɴ ᴍáʀ ᴛᴀᴠᴀꜱᴢ, ɴɪɴᴄꜱ ᴏʟᴠᴀᴅáꜱ, ɴɪɴᴄꜱ éᴠꜱᴢᴀᴋ, ᴀʜᴏᴠá ᴠɪꜱꜱᴢᴀᴛéʀʜᴇᴛɴéɴᴋ. ɴɪɴᴄꜱ ᴍáꜱ, ᴄꜱᴜᴘáɴ ᴇɴɴʏɪ: ᴀ ᴍᴇɢᴀᴅáꜱ ᴄꜱᴇɴᴅᴊᴇ.“
A Levél Keletről c. könyv olyan beszámolókat gyűjt egybe, melyekben ukrán nők mesélnek arról, hogyan élték át testközelből az orosz–ukrán háború pusztító eseményeit.
Inna Sevcsenko rendkívüli empátiával fordul ezekhez a történetekhez... a személyes vallomásokból kirajzolódik a veszteség, a túlélés és az identitás megőrzésének fájdalmas valósága.💔
A kötet egyszerre háborús dokumentum és mélyen személyes visszaemlékezések gyűjteménye, amely érzékletesen mutatja meg, milyen erőt hordoz egy női hang a legsúlyosabb helyzetekben is. A háború nem kizárólag a frontokon zajlik: ott van a családok széthullásában, a folyamatos bizonytalanságban és abban a küzdelemben, amely az emberi méltóság megóvásáért zajlik.
Megrendítő, ugyanakkor elengedhetetlen olvasmány mindenkinek, aki szeretné jobban megérteni, mit jelent civilként, nőként és emberként szembenézni egy 21. századi európai háborúval. 🥺

Mindig is elbűvölt a XIX. századi Anglia hangulata, és ez a regény tökéletesen visszarepít ebbe a világba. Könnyed, szellemes és bájosan ironikus történet, amely felesleges csicsázás nélkül mutatja be a korabeli társadalom illemszabályait és az érzelmek finom összjátékát.
Jane Austen páratlan érzékkel rajzolja meg az önállóan gondolkodó, művelt nőalakokat, akik bátran szembemennek a kor elvárásaival. Jane szívből él és érez, míg Elizabeth inkább a józan eszére hallgat...mégis mindkettőjükben ott van az erő és a tisztaság, amitől szerethetővé válnak. 🤍
A férfi főhősök remek ellenpontjai ennek a kettősségnek: Bingley nyitott, kedves és kissé befolyásolható, míg Darcy látszólag távolságtartó, de mögötte mély érzések és valódi érzékenység rejlik. 🫂
Számomra a Büszkeség és balítélet nem csupán egy időtlen szerelmi történet, hanem egy társadalmi tükör is, amely minden újraolvasáskor más oldalát mutatja meg és mindig ugyanazzal a varázzsal ragad magával. 💫🥰

A Takarítás a holtak otthonában különleges, megrázó és mélyen emberi könyv. Kim Wan a halál utáni világot mutatja meg, de nem a misztikum, hanem a valóság felől közelít: azoknak az embereknek a mindennapjait, akik mások után takarítanak, és így testközelből találkoznak a magány, az elmúlás és az emberi sorsok legnyersebb formáival. 🖤
A szerző visszafogott, empatikus hangon mesél, kerülve a szenzációt. A takarítás folyamata itt nemcsak fizikai, hanem lelki cselekedet is: a múlt, a fájdalom és a szégyen rétegeinek lehántása...egy kísérlet arra, hogy az elhunytaknak visszaadja a méltóságukat.
Ez a könyv nem rohan...elmélyül, hagy időt gondolkodni, és közben finoman tükröt tart: mindannyiunk életére, kapcsolatainkra, félelmeinkre. Nemcsak arról szól, hogyan rakunk rendet mások után, hanem arról is, hogyan próbáljuk megtalálni a rendet önmagunkban. 🫂❤️‍🩹

Mostanában egyre inkább foglalkoztat nemcsak a mesterséges intelligencia pszichológiai oldala, hanem annak társadalmi szinten zajló – sokszor még beláthatatlan – változásai is.
Ezért nem is csoda, hogy rögtön felkeltette az érdeklődésem, amikor megláttam, hogy egy magyar (krimi) író ehhez a témához nyúlt. Mélyen, gondolatébresztő módon bontogatta ki mindazt, ami napjainkban is viták kereszttüzében áll.
Rendkívül aktuális és bizonytalan terület ez…🤖
Szántó Dani számomra idei felfedezés, és nagyon örülök, hogy a Várnay Benett-sorozattal kezdtem az ismerkedést. Az első két rész feszült, drámai vonalát a trilógia zárókötete mély, elgondolkodtató gondolatokkal koronázta meg – olyan szinten, amit magyar krimiírótól eddig még nem tapasztaltam. Mindenkinek szívből ajánlom! 🔥
Aktuális, intelligens és lebilincselő olvasmány, ami félig a jelenünkről, félig pedig a közelgő jövőről szól. Olvasás után is nehéz szabadulni a kérdéstől: Mi az, ami még emberi, és meddig maradunk önmagunk, ha átadjuk az irányítást a gépeknek?
Mert az igazság az, hogy ez a jövő már itt van – csak rajtunk múlik, mennyire tudunk embernek maradni benne. 😰

Azt hiszem, most már hivatalosan is Katmere-függő lettem!! 🤯🔥
Ez a rész teljesen levett a lábamról! Amikor csak volt egy szabad percem, már nyúltam is a könyvért... egyszerűen faltam az oldalakat!!
Annyi érzelem kavargott benne: fájdalom, veszteség, gyász, de közben annyi melegség és szeretet is, amit még mindig magamban hordozok. Még fel kell dolgoznom. El sem hittem volna, hogy egy fantasy ennyire mélyen meg tud érinteni. Minden fejezet újabb bizonyíték volt arra, mennyire sokrétűen ábrázolja az emberi lelket ez a sorozat. ❤️‍🩹
Ha őszinte akarok lenni, egyetlen dolog volt, ami miatt nem tudtam rá teljes szívvel 5 csillagot adni: Grace hosszúra nyúlt vívódása. Néhol túl soknak éreztem, de a párhuzamosan futó események miatt érthető volt ez az érzelmi hullámvasút. Ez viszont nem vett el abból, hogy mennyire imádtam a történetet. 🥺
Akció, könnyek, gyász, öröm, összetartozás – mindenből kaptam bőven. És az, ahogyan a szereplők múltjáról, érzéseiről és motivációiról egyre több apróság kiderült… zseniális! A párok egymásra találása, a börtön felépítésének megalkotása, a terv aprólékos kibontakozása… Tracy Wolff tényleg mesterien épít világokat, a fantáziája egyszerűen lenyűgöző! 🤌🏻🧛

A második rész épp úgy berántott magával, mint az első – sőt, talán még jobban! Komolyan érzem, hogy ez a sorozat rengeteg meglepetést tartogat még számomra, mert el sem tudom képzelni, hogyan lehet mindezt ennyi oldalon keresztül fokozni… de egy biztos: a folytatás könnyedén lepipálta az első kötetet.
Eddig teljes mértékben team Jaxon voltam, de a Vonzódás közben azon kaptam magam, hogy Hudson egyre szimpatikusabbá válik… és őszintén? Néha úgy éreztem, nem vagyok normális emiatt. 😂 Aztán szerencsére kiderült, hogy ezzel bizony nem vagyok egyedül! 😃
Bár a könyv feléig nehezen engedtem el Jaxont – és valószínűleg egy részem soha nem is fogja –, Hudson oldalról oldalra nagyobb helyet lopott magának a szívemben. ❤️
Grace és Hudson közös visszatérésének módja számomra már az elejétől kikövetkeztethető volt, mégis imádtam minden egyes pillanatát! Annyiszor megnevettetett, máskor pedig teljesen meghatott, hogy lehetetlen volt nem beleszeretni az ő kettősükbe. 🫂
Egyszerűen odáig voltam ezért a részért! Vicces, érzelmes, izgalmas és végig pörgős. 😍🤌🏻

Egyszer már volt a polcomon ez a könyv, de akkor úgy éreztem, nem az én világom, így gyorsan tovább is adtam. Hatalmas hiba volt! 🤯
Bár ritkán olvasok vagy nézek fantasy-t, valamiért most újra megfogott ez a sorozat, és adtam neki egy második esélyt. És milyen jól tettem! Tini koromban imádtam az Alkonyatot és a The Originals sorozatot, de azóta teljesen eltávolodtam a vámpíros történetektől – talán épp ezért esett most olyan jól ez a könyv. Olyan nosztalgikus hangulatot hozott vissza, mintha kicsit újra a régi időket élném át. :))
Sokan hasonlítják az Alkonyathoz, és valóban akadnak párhuzamok, de hát valljuk be: a vámpírokról mindannyiunk fejében van egy kialakult kép, amit nehéz lenne teljesen újraírni. 🤷‍♀️🧛
Én mégis úgy érzem, ebben a történetben megvolt az az egyediség, ami miatt különleges tudott lenni. Bevallom, először a hossza ijesztett meg (és hát minden része ilyen terjedelmes, vagy még hosszabb), de meglepetésemre egy pillanat alatt beszippantott a történet. 🙂‍↕️
A dark academy hangulat, az alaszkai elszigeteltség és a misztikum már önmagukban is magukkal ragadtak, ehhez pedig jöttek a szerethető karakterek. 😍
Ha hozzám hasonlóan te is szeretted régen az Alkonyat világát, de már régóta nem találkoztál vele, szerintem érdemes adni egy esélyt ennek a sorozatnak – könnyen lehet, hogy téged is ugyanúgy elvarázsol majd, mint ahogyan azt velem is tette! 😈🫶

Már a megjelenés pillanatától tudtam, hogy ezt a könyvet muszáj lesz elolvasnom, és szerencsére nem is csalódtam. A hangulatát végig átjárta az a klasszikus krimi atmoszféra, ami engem nagyon az Agatha Christie-regények világára emlékeztetett (sőt néhol a Tőrbe ejtve c. film hangulata is visszaköszönt).
A sztori középpontjában egy fényűző kúriában élő gazdag család áll, amelynek feje egy ünnepelt, rajongás tárgyát képező krimi író. Kívülről minden tökéletesnek tűnik, de ahogy egyre jobban kibontakozik a történet, sorra bukkannak elő sötétebbnél-sötétebb családi titkok. Brutális játszmák, árulások, kétes múltbeli események és kegyetlen lélektani manipulációk fonják körbe a cselekményt, miközben a szereplők olyan élettel teliek, hogy szinte kilépnek a lapok közül.
Már az első oldaltól teljesen magába szippantott, és végig fenntartotta a feszültséget.
Egy okosan felépített, izgalmas regény, amit kár lenne kihagyni – különösen azoknak, akik szeretik a klasszikus krimik hangulatát modern köntösben. :)

Amennyire vártam, végül annyira vegyes benyomásaim lettek erről a könyvről...
Az elején ígéretesnek tűnt, de őszintén szólva számomra túlírt lett, mindeközben azonban azt is látom, miért válthatott ki ennyi pozitív kritikát is.
A kettősséget főként a lélektani vonal okozta bennem, mivel kíméletlenül görbe tükröt tart a mai társadalom elé. Sokszor fájóan igaz dolgokat boncolgatott - az általam megjelölt részek is a közösségi média használatával és az emberekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tehát könyv ebben a témában valóban erőteljes és gondolatébresztő képet fest arról a világról, ahol a social media uralkodik.
Összességében azonban úgy gondolom, hogy ha nagyjából fele ilyen terjedelmű lenne, sokkal jobban élveztem volna. Egy ennyire hosszú műnél számomra sajnos kevésnek bizonyult önmagában a társadalmi folyamatok bemutatása. :(
Többet vártam tőle, de hát mind másképp olvasunk. Rossz könyvnek semmiképp sem mondanám, inkább csak olyannak, ami nem az én ízlésemnek szólt. :)

“ᴀᴢ ɪᴅő áʟʟᴀɴᴅó éꜱ ᴠɪꜱꜱᴢᴀꜰᴏʀᴅíᴛʜᴀᴛᴀᴛʟᴀɴ.
ᴀ ʜᴏᴍᴏᴋóʀᴀ, ᴀᴍɪ ᴋᴇʀᴇᴛʙᴇ ꜰᴏɢʟᴀʟ ᴇɢʏ ᴇᴍʙᴇʀɪ éʟᴇᴛᴇᴛ, ꜱᴢüɴᴛᴇʟᴇɴ ᴍᴏᴢɢáꜱꜱᴀʟ ᴊᴇʟᴢɪ, ʜᴏɢʏ ᴀᴍɪ ᴇɢʏꜱᴢᴇʀ ᴇʟᴋᴇᴢᴅőᴅöᴛᴛ, ᴀᴢ ᴠéɢᴇᴛ ɪꜱ éʀ. ᴅᴇ ᴠᴀᴊᴏɴ ᴍɪᴋᴏʀ ᴢᴜʜᴀɴ ᴀʟá ᴀᴢ ᴜᴛᴏʟꜱó ʜᴏᴍᴏᴋꜱᴢᴇᴍ?”
•
Szántó Dani Várnay Benett sorozatának második része nem csak egy igazán lebilincselő krimi, hanem emellett morális elvekkel, valamint az emberi lelkiismeret rétegeivel is mélyen foglalkozó történet.
A Revans-hoz képest a cselekménye lassabban és inkább lélektani fókusszal bontakozik ki: Benett önmagával vív belső harcot: a küzdelem vagy a beletörődés útját választja?
Izgalmak természetesen ez alkalommal is akadnak bőven! Ha már csak a börtön és az azzal járó bezártság koncepcióját nézzük is ígéretes fordulatokra számíthat az olvasó. :)
Én ezt is szerettem, szívből ajánlom a sorozatot! 🫶🏻

A Szemtől szemben egy olyan thriller, ami nem csak a történetével, hanem a koncepciójával is mélyen hatott rám. A főszereplő, Naomi vak és ettől az egész cselekmény új szintre emelkedik.
Olvasás közben szinte éreztem a sötétséget magam körül, és egy ponton túl már nem is a gyilkosság rejtélye miatt szorult össze a gyomrom, hanem azért, mert Naomi helyzete annyira kiszolgáltatott és valóságos volt…🥺
Jack Jordan mesterien játszik az érzékelés határaival: az olvasó nem lát többet, mint amit Naomi észlel: hangokat, rezdüléseket, sejtéseket.👩‍🦯 Ez teszi a feszültséget igazán nyomasztóvá. Nincs kiélezett akciójelenet vagy klasszikus üldözés, és mégis minden oldalon ott van a rettegés. 🫣
Naomi karaktere mélyen emberi és nagyon erős. Egy olyan nő, aki amellett, hogy elvesztette a látását, mégis küzd az igazságért.
A legfőbb kérdés: mégis ki az akiben vakon bízhat (szó szerint) ❓
Ez nem csak egy jó krimi. Ez egy pszichológiai utazás, ami egyszerre mutatja meg az emberi lélek sötétebb és fényesebb oldalait. A vége pedig… hát, azt nehéz lesz elfelejteni. 🤯

“- ᴛᴜᴅᴊᴀ ᴡáɢɴᴇʀ, ᴀᴢ ᴇᴍʙᴇʀ ɴᴇᴍ ᴠáʟᴛᴏᴢɪᴋ, ᴅᴇ ᴄꜱᴀᴋ ᴋᴇʟʟő ɴʏᴏᴍáꜱ ʜᴀᴛáꜱáʀᴀ ᴅᴇʀüʟ ᴋɪ, ʜᴏɢʏ ᴋɪ ɪꜱ ᴠᴀʟóᴊáʙᴀɴ.”
•
Vérbeli, kemény krimi, ami nem fél sötét és durva lenni. Minden oldala okkal súlyos – és ettől válik igazán ütőssé!
A történet középpontjában egy kegyetlen gyilkosságsorozat áll, amelynek gyökerei a múlt sötét, eltemetett rétegeibe nyúlnak vissza. A feszültség végig kézzel tapintható, az események sodró tempóban haladnak előre, mégis marad elég tér a karakterek mélyebb megismerésére is.
Várnay Benett karaktere azáltal vált számomra igazán hitelessé, hogy a kemény, zárkózott külső mögött egy érzékenyebb, emberibb oldalát is megismerhettük.🙂‍↕️
A cselekmény több meglepetést is tartogat, és mindig akkor csavar egyet, amikor azt hinnéd, már kezded átlátni a dolgokat. 🫣
Terjedelemben, nekem elég lett volna egy kissé rövidebb változat is, de ez egyáltalán nem vont le az élményből: együtt izgultam, megdöbbentem, gyászoltam és vívódtam a szereplőkkel, miközben belemerültem a történet komorabb, lélektani mélységeibe.
Sötét, intelligens és részleteiben gondosan felépített morális-pszichológiai krimi. 🤌🏻
Nagyon várom, hogyan folytatódik! 🔥

“úɢʏ éʀᴇᴢᴛᴇ, éʟᴇᴛéʙᴇɴ ᴇʟőꜱᴢöʀ ɢʏᴏʀꜱᴀʙʙᴀɴ ᴛᴇʟɪᴋ ᴀᴢ ɪᴅő, ᴍɪɴᴛ ᴀʜᴏɢʏ ꜱᴢᴇʀᴇᴛɴé, éꜱ ᴍáʀ ɴᴇᴍ ᴍᴇɴᴇᴋüʟʜᴇᴛ ᴀᴢ áʟᴍᴏᴅᴏᴢáꜱáʙᴀ, ᴀʜᴏɢʏ ᴇᴅᴅɪɢ ᴛᴇᴛᴛᴇ. ᴀ ꜱᴢᴇʀᴇɴᴄꜱᴇ ᴍᴇɢꜰᴏʀᴅᴜʟɴɪ ʟáᴛꜱᴢᴏᴛᴛ, ᴅᴇ ᴇᴢ ᴀʟᴋᴀʟᴏᴍᴍᴀʟ ő ɴᴇᴍ ᴅᴏʙʜᴀᴛᴏᴛᴛ ᴀ ᴋᴏᴄᴋáᴋᴋᴀʟ.”
•
Az első olvasmányom volt Zafón-tól, ezért nem igazán tudtam mire is számítsak. Nagyon boldog vagyok, hogy végül pozitív olvasásélménnyel zártam az első találkozásunkat! ☺️Mostmár én is értem, miért olyan közkedvelt szerző.
A Köd Hercege bár ifjúsági regényként van számon tartva, a stílusa miatt bármely korosztály számára értékes és időtálló olvasmány lehet. Valahogyan mindenki találhat benne valamit, ami megszólítja….A szavaiban van valami megfoghatatlan varázs, ami végül bennünk is nyomot hagy. 🪄
A történetet különleges, egyszerre sejtelmes és hátborzongató légkör lengi körül. Max, a családjával egy kis tengerparti faluba költözik, méghozzá egy olyan házba, ami sötét múltat, titkokat és rejtélyeket őrizget… Nem csupán a ház, de az egész környék egy rég elfeledett tragédia súlyát viseli.
Mindezek mögött egy baljós alak, a Köd Hercege áll – egy rejtélyes figura, akit titkok és el nem feledett egyezségek vesznek körül. Most visszatért, hogy begyűjtse azt, ami mindig is az övé volt…
Ez a regény távol áll a megszokott ifjúsági történetektől – inkább olyan, mint egy modern, gótikus mese. Olyan érzés, mintha egy régi, fekete-fehér filmbe csöppennél. Egyszerre thriller, kaland és egy kicsit lélektani utazás is.
📚 Kinek ajánlom?
Azoknak, akik szeretik a baljós, nosztalgikus hangulatot árasztó történeteket. Továbbá kifejezetten jó választás lehet fiatal olvasóknak, de a felnőttek szívében is mély nyomot hagy!
Rövid, gyorsan olvasható . 😊

"ʀᴀᴊᴛᴜɴᴋ ᴍúʟɪᴋ, ʜᴏɢʏ áᴛɢᴏɴᴅᴏʟᴊᴜᴋ-ᴇ, ʜᴏɢʏᴀɴ óʜᴀᴊᴛᴊᴜᴋ ᴍᴇɢíʀɴɪ ᴀ ᴊöᴠőɴᴋᴇᴛ, ᴍᴇʀᴛ ᴇɢʏüᴛᴛᴇꜱᴇɴ ᴍéɢ ɪᴅőʙᴇɴ ᴠᴀɢʏᴜɴᴋ, ʜᴏɢʏ ᴍᴇɢʜúᴢᴢᴜᴋ ᴀ ʜᴀᴛáʀᴠᴏɴᴀʟᴀᴛ; ʜᴏɢʏ ᴍᴇɢᴠᴀʟóꜱíᴛꜱᴜᴋ ᴀᴢ áʟᴍᴏᴛ, ᴍɪꜱᴢᴇʀɪɴᴛ ᴛɪꜱᴢᴛᴇʟᴇᴛᴛᴇʟ ᴠɪꜱᴇʟᴛᴇᴛüɴᴋ öɴᴍᴀɢᴜɴᴋᴋᴀʟ, ᴇɢʏᴍáꜱꜱᴀʟ éꜱ ᴀ ᴋöʀɴʏᴇᴢᴇᴛüɴᴋᴋᴇʟ ꜱᴢᴇᴍʙᴇɴ."
Pedro Alonso O’Choro neve sokaknak a La Casa de Papel 💸 (A nagy pénzrablás) Berlinjeként lehet ismerős, ám kevesen tudják, hogy nemcsak színészként, hanem íróként is aktív, méghozzá nem is akármilyen hangvételben!
A Philippus könyve egy rendhagyó, naplószerű formában megírt művészi vallomás, amely az emberi létezés mélyebb kérdéseit boncolgatja: érzékenyen és költőien beszél magányról, fájdalomról, identitáskeresésről, valamint a szabadság és szerelem természetéről. A könyv nem fél szürreális képeken keresztül, nyers őszinteséggel szembenézni a belső küzdelmekkel.
Számomra túl elvontnak bizonyult, viszont éppen ezért tudom, hogy kik fogják igazán értékelni:
- a művészlelkek,
- a filozofikus gondolkodású olvasók,
- és azok, akik nem riadnak vissza attól, ha egy könyv kérdéseket hagy maga után ahelyett, hogy válaszokat adna. 💭
Egy megosztó, de mély olvasmány, ami nem próbál mindenkihez szólni – de akit megszólít, azt egészen biztosan elgondolkodtatja. 📖✍️

“ᴀ ɴʏɪʟᴀꜱ ʀᴏʜᴀᴍᴏꜱᴢᴛᴀɢᴏꜱᴏᴋ ɪꜱ ᴇɢʏʀᴇ ᴇʟꜱᴢáɴᴛᴀʙʙᴀɴ ᴛᴇᴠéᴋᴇɴʏᴋᴇᴅᴛᴇᴋ, éꜱ ᴀᴢ éᴊꜱᴢᴀᴋᴀɪ ʀᴀᴊᴛᴀüᴛéꜱᴇᴋ ᴠáʟᴛᴀᴋ ᴀ ʟᴇɢꜰőʙʙ ᴍóᴅꜱᴢᴇʀüᴋᴋé. ᴀ ᴠᴀᴋᴍᴇʀőꜱéɢüᴋ éꜱ ᴀ ᴋᴇɢʏᴇᴛʟᴇɴꜱéɢüᴋ ɴᴇᴍ ɪꜱᴍᴇʀᴛ ᴋᴏʀʟáᴛᴏᴋᴀᴛ: áᴛᴛöʀᴛᴇᴋ ᴍɪɴᴅᴇɴ ɢáᴛᴀᴛ, ʟᴇᴅöɴᴛöᴛᴛᴇᴋ ᴍɪɴᴅᴇɴ ᴀᴋᴀᴅáʟʏᴛ, ᴍɪɴᴅᴇɴ ʜᴀᴛáʀᴛ ʟáʙʙᴀʟ ᴛɪᴘᴏʀᴛᴀᴋ. ᴀ ᴘᴏᴋᴏʟ ᴋᴀᴘᴜɪ ꜱᴢéʟᴇꜱʀᴇ ᴛáʀᴜʟᴛᴀᴋ.”
Egy újabb fájdalmasan gyönyörű, felejthetetlen olvasmány, ami mély nyomot hagyott bennem...
Eitan Posner Halevy könyve megrendítő módon, személyes családtörténeten keresztül mutatja be, mit jelentett zsidóként élni Budapesten a II. világháború idején. Nem regény, nem fikció – hanem a nyers valóság, minden rettegésével, fájdalmával és az apró reménysugarakkal együtt.
A szerző saját identitásának gyökereit kutatva meséli el a Lévy család – Miriam, István, Magda és János – történetét, akik a háború borzalmai közepette különböző sorsokra kényszerülnek: van, aki menekülni próbál, más bujkál, és olyan is akad, akit közvetlen közelről érint meg a halál szele.
A biztonság érzése egyetlen pillanat alatt foszlik szét, és nemcsak testileg, de lelkileg is megkezdődik a menekülés. Minden nap egy lehetséges utolsó nap. Ilyen körülmények között a túléléshez nem elég csak a józan ész vagy a szerencse – az emberi jóság apró gesztusai is életmentők lehetnek. 💔
A Menekülés Budapestről csendes, mégis elementáris erejű emléket állít azoknak, akik túlélték – és azoknak is, akik nem élhették meg a holokauszt borzalmainak végét.
Nem harsány vagy túlbeszélt visszaemlékezés, hanem mélyen emberi és hiteles.
Több ez, mint egy történelemóra. Segít emlékezni, megérteni (ha egyáltalán lehet), és legfőképp: együtt érezni. A Lévy család sorsán keresztül látjuk, mit jelent az, amikor már csak a szeretet és a maradék emberség jelent valódi menedéket a romok között.
De a könyv nem csupán a szenvedésről szól. Az emberi jóság, az életösztön és a családi kötelékek ereje újra meg újra átsüt a sötétségen. És bár a veszteségek hatalmasak, végül mégis elérkezik a felszabadulás pillanata. 🕊️🖤

4 🌟
“[…] ᴀᴢ ᴇʟᴋᴇꜱᴇʀᴇᴅᴇᴛᴛᴇᴋ ꜱᴢáᴍáʀᴀ ᴠɪꜱᴢᴏɴᴛ ᴀᴢ ɪᴅő ᴊó ʙᴀʀáᴛ, ᴍᴇʀᴛ ᴀ ʙáɴᴀᴛᴏᴛ ꜱᴢᴏᴍᴏʀúꜱáɢɢá ᴠáʟᴛᴏᴢᴛᴀᴛᴊᴀ, ᴍᴇɢʟɪʙʙᴇɴᴛɪ ꜱᴢᴇʟíᴅ ᴋöᴘᴇɴʏéᴛ, éꜱ ᴀᴢᴛ íɢéʀɪ: ᴀᴢ éᴠᴇᴋ ᴇɴʏʜíᴛɪᴋ ᴍᴀᴊᴅ ᴀ ꜰáᴊᴅᴀʟᴍᴀᴅᴀᴛ. ᴀᴢ ɪᴅő ꜰáᴛʏʟᴀ ᴠéɢüʟ ᴍɪɴᴅᴇɴ ꜱᴢöʀɴʏűꜱéɢᴇᴛ ᴇʟᴛᴀᴋᴀʀ.”
Vannak könyvek, amelyek nem akarják megmondani a nagy igazságokat, nem harsogják túl a fájdalmat – csak csendben, őszintén mesélnek. Ez is egy ilyen regény. Nem kér sokat, csak hogy olvasd el, figyelj, és engedd, hogy elérjen hozzád...
Egy kis norvég településen járunk, ahol a mindennapokba belesimul a veszteség, az emlékezés, és a szeretet apró jelei. A szereplők – Unni, Jon és Helen – hétköznapi emberek, pont olyanok, mint bárki közülünk: esendőek, csendesen küzdők, olyanok, akik próbálnak továbbmenni anélkül, hogy teljesen elveszítenék önmagukat. 🥹
A történet nem akar megrázni, inkább átölel. Nem old meg semmit helyetted, de ott marad veled. A fájdalmat nem szépíti meg, de megmutatja, hogy lehet vele élni, ha van elég idő és türelem. Ahogy a tél után egyszer csak olvadni kezd a föld, úgy nyílik meg lassan ez a történet is – és hagy benned valamit, ami csendesen dolgozik tovább. 🧊❤️‍🩹
Ajánlom azoknak, akik úgy érzik, egy darabig még nem tudnak továbbmenni – de talán olvasás közben rájönnek, hogy nem is muszáj sietni. Néha elég csak megállni, levegőt venni, és hagyni, hogy a könyv veled maradjon egy kicsit. 💭💙

4 🌟
“– ᴛᴜᴅᴏᴅ, ᴍɪʟʏᴇɴ éʀᴢéꜱ ᴀᴢ, ʜᴀ ɢʏᴇʀᴇᴋᴇᴅ ᴠᴀɴ? […] ᴏʟʏᴀɴ, ᴍɪɴᴛʜᴀ ᴀ ꜱᴢíᴠᴇᴅ ᴋéᴛ ʟáʙᴏɴ ꜱéᴛáʟɴᴀ ᴋɪ ᴀᴢ ᴀᴊᴛóɴ, ꜱᴇʙᴇᴢʜᴇᴛőᴇɴ éꜱ ᴠéᴅᴛᴇʟᴇɴüʟ. ᴘᴏᴋᴏʟɪᴀɴ ɪᴊᴇꜱᴢᴛő.“
Ez a történet egy anya gyászáról és küzdelméről szól, aki elvesztette kisfiát – és vele együtt önmagát is. Marin kisfiának eltűnése után semmi sem marad a régiben – sem benne, sem körülötte... A feszültség az első oldaltól az utolsóig érezhető, miközben a háttérben ott lüktet a fájdalom, a bűntudat, és az a nyomasztó kérdés: vajon tényleg ismerjük azokat, akik körülvesznek minket? 💔
A regény inkább lélektani, mint akciódús thriller – az írónő elsősorban a szereplők belső világára koncentrál, a hatás azonban így sem marad el. 🥺
Sötét, mély és felkavaró témákat érint (gyermekrablás, függőség, mentális betegségek), ezért olyan olvasóknak ajánlom, akik nyitottak az érzelmileg megterhelő, de erősen emberi történetekre. ❤️‍🩹
Még a lezárás is igen fontos üzenetet hordoz: fájdalmasan tudatosítja, mennyire meg kell válogatnunk, kinek nyitjuk meg a lelkünk legsebezhetőbb részeit. Sosem lehetünk biztosak abban, hogy a körülöttünk élők mire képesek, egészen addig amíg el nem jön a pillanat, amikor dönteniük kell...
A bizalom törékeny érték. Ha elveszítjük, gyakran nemcsak a kapcsolat vész el, hanem valami belőlünk is, örökre. 💔