Azt hiszem, most már hivatalosan is Katmere-függő lettem!! 🤯🔥
Ez a rész teljesen levett a lábamról! Amikor csak volt egy szabad percem, már nyúltam is a könyvért... egyszerűen faltam az oldalakat!!
Annyi érzelem kavargott benne: fájdalom, veszteség, gyász, de közben annyi melegség és szeretet is, amit még mindig magamban hordozok. Még fel kell dolgoznom. El sem hittem volna, hogy egy fantasy ennyire mélyen meg tud érinteni. Minden fejezet újabb bizonyíték volt arra, mennyire sokrétűen ábrázolja az emberi lelket ez a sorozat. ❤️‍🩹
Ha őszinte akarok lenni, egyetlen dolog volt, ami miatt nem tudtam rá teljes szívvel 5 csillagot adni: Grace hosszúra nyúlt vívódása. Néhol túl soknak éreztem, de a párhuzamosan futó események miatt érthető volt ez az érzelmi hullámvasút. Ez viszont nem vett el abból, hogy mennyire imádtam a történetet. 🥺
Akció, könnyek, gyász, öröm, összetartozás – mindenből kaptam bőven. És az, ahogyan a szereplők múltjáról, érzéseiről és motivációiról egyre több apróság kiderült… zseniális! A párok egymásra találása, a börtön felépítésének megalkotása, a terv aprólékos kibontakozása… Tracy Wolff tényleg mesterien épít világokat, a fantáziája egyszerűen lenyűgöző! 🤌🏻🧛

A második rész épp úgy berántott magával, mint az első – sőt, talán még jobban! Komolyan érzem, hogy ez a sorozat rengeteg meglepetést tartogat még számomra, mert el sem tudom képzelni, hogyan lehet mindezt ennyi oldalon keresztül fokozni… de egy biztos: a folytatás könnyedén lepipálta az első kötetet.
Eddig teljes mértékben team Jaxon voltam, de a Vonzódás közben azon kaptam magam, hogy Hudson egyre szimpatikusabbá válik… és őszintén? Néha úgy éreztem, nem vagyok normális emiatt. 😂 Aztán szerencsére kiderült, hogy ezzel bizony nem vagyok egyedül! 😃
Bár a könyv feléig nehezen engedtem el Jaxont – és valószínűleg egy részem soha nem is fogja –, Hudson oldalról oldalra nagyobb helyet lopott magának a szívemben. ❤️
Grace és Hudson közös visszatérésének módja számomra már az elejétől kikövetkeztethető volt, mégis imádtam minden egyes pillanatát! Annyiszor megnevettetett, máskor pedig teljesen meghatott, hogy lehetetlen volt nem beleszeretni az ő kettősükbe. 🫂
Egyszerűen odáig voltam ezért a részért! Vicces, érzelmes, izgalmas és végig pörgős. 😍🤌🏻

Egyszer már volt a polcomon ez a könyv, de akkor úgy éreztem, nem az én világom, így gyorsan tovább is adtam. Hatalmas hiba volt! 🤯
Bár ritkán olvasok vagy nézek fantasy-t, valamiért most újra megfogott ez a sorozat, és adtam neki egy második esélyt. És milyen jól tettem! Tini koromban imádtam az Alkonyatot és a The Originals sorozatot, de azóta teljesen eltávolodtam a vámpíros történetektől – talán épp ezért esett most olyan jól ez a könyv. Olyan nosztalgikus hangulatot hozott vissza, mintha kicsit újra a régi időket élném át. :))
Sokan hasonlítják az Alkonyathoz, és valóban akadnak párhuzamok, de hát valljuk be: a vámpírokról mindannyiunk fejében van egy kialakult kép, amit nehéz lenne teljesen újraírni. 🤷‍♀️🧛
Én mégis úgy érzem, ebben a történetben megvolt az az egyediség, ami miatt különleges tudott lenni. Bevallom, először a hossza ijesztett meg (és hát minden része ilyen terjedelmes, vagy még hosszabb), de meglepetésemre egy pillanat alatt beszippantott a történet. 🙂‍↕️
A dark academy hangulat, az alaszkai elszigeteltség és a misztikum már önmagukban is magukkal ragadtak, ehhez pedig jöttek a szerethető karakterek. 😍
Ha hozzám hasonlóan te is szeretted régen az Alkonyat világát, de már régóta nem találkoztál vele, szerintem érdemes adni egy esélyt ennek a sorozatnak – könnyen lehet, hogy téged is ugyanúgy elvarázsol majd, mint ahogyan azt velem is tette! 😈🫶

Már a megjelenés pillanatától tudtam, hogy ezt a könyvet muszáj lesz elolvasnom, és szerencsére nem is csalódtam. A hangulatát végig átjárta az a klasszikus krimi atmoszféra, ami engem nagyon az Agatha Christie-regények világára emlékeztetett (sőt néhol a Tőrbe ejtve c. film hangulata is visszaköszönt).
A sztori középpontjában egy fényűző kúriában élő gazdag család áll, amelynek feje egy ünnepelt, rajongás tárgyát képező krimi író. Kívülről minden tökéletesnek tűnik, de ahogy egyre jobban kibontakozik a történet, sorra bukkannak elő sötétebbnél-sötétebb családi titkok. Brutális játszmák, árulások, kétes múltbeli események és kegyetlen lélektani manipulációk fonják körbe a cselekményt, miközben a szereplők olyan élettel teliek, hogy szinte kilépnek a lapok közül.
Már az első oldaltól teljesen magába szippantott, és végig fenntartotta a feszültséget.
Egy okosan felépített, izgalmas regény, amit kár lenne kihagyni – különösen azoknak, akik szeretik a klasszikus krimik hangulatát modern köntösben. :)

Amennyire vártam, végül annyira vegyes benyomásaim lettek erről a könyvről...
Az elején ígéretesnek tűnt, de őszintén szólva számomra túlírt lett, mindeközben azonban azt is látom, miért válthatott ki ennyi pozitív kritikát is.
A kettősséget főként a lélektani vonal okozta bennem, mivel kíméletlenül görbe tükröt tart a mai társadalom elé. Sokszor fájóan igaz dolgokat boncolgatott - az általam megjelölt részek is a közösségi média használatával és az emberekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tehát könyv ebben a témában valóban erőteljes és gondolatébresztő képet fest arról a világról, ahol a social media uralkodik.
Összességében azonban úgy gondolom, hogy ha nagyjából fele ilyen terjedelmű lenne, sokkal jobban élveztem volna. Egy ennyire hosszú műnél számomra sajnos kevésnek bizonyult önmagában a társadalmi folyamatok bemutatása. :(
Többet vártam tőle, de hát mind másképp olvasunk. Rossz könyvnek semmiképp sem mondanám, inkább csak olyannak, ami nem az én ízlésemnek szólt. :)

“ᴀᴢ ɪᴅő áʟʟᴀɴᴅó éꜱ ᴠɪꜱꜱᴢᴀꜰᴏʀᴅíᴛʜᴀᴛᴀᴛʟᴀɴ.
ᴀ ʜᴏᴍᴏᴋóʀᴀ, ᴀᴍɪ ᴋᴇʀᴇᴛʙᴇ ꜰᴏɢʟᴀʟ ᴇɢʏ ᴇᴍʙᴇʀɪ éʟᴇᴛᴇᴛ, ꜱᴢüɴᴛᴇʟᴇɴ ᴍᴏᴢɢáꜱꜱᴀʟ ᴊᴇʟᴢɪ, ʜᴏɢʏ ᴀᴍɪ ᴇɢʏꜱᴢᴇʀ ᴇʟᴋᴇᴢᴅőᴅöᴛᴛ, ᴀᴢ ᴠéɢᴇᴛ ɪꜱ éʀ. ᴅᴇ ᴠᴀᴊᴏɴ ᴍɪᴋᴏʀ ᴢᴜʜᴀɴ ᴀʟá ᴀᴢ ᴜᴛᴏʟꜱó ʜᴏᴍᴏᴋꜱᴢᴇᴍ?”
•
Szántó Dani Várnay Benett sorozatának második része nem csak egy igazán lebilincselő krimi, hanem emellett morális elvekkel, valamint az emberi lelkiismeret rétegeivel is mélyen foglalkozó történet.
A Revans-hoz képest a cselekménye lassabban és inkább lélektani fókusszal bontakozik ki: Benett önmagával vív belső harcot: a küzdelem vagy a beletörődés útját választja?
Izgalmak természetesen ez alkalommal is akadnak bőven! Ha már csak a börtön és az azzal járó bezártság koncepcióját nézzük is ígéretes fordulatokra számíthat az olvasó. :)
Én ezt is szerettem, szívből ajánlom a sorozatot! 🫶🏻

A Szemtől szemben egy olyan thriller, ami nem csak a történetével, hanem a koncepciójával is mélyen hatott rám. A főszereplő, Naomi vak és ettől az egész cselekmény új szintre emelkedik.
Olvasás közben szinte éreztem a sötétséget magam körül, és egy ponton túl már nem is a gyilkosság rejtélye miatt szorult össze a gyomrom, hanem azért, mert Naomi helyzete annyira kiszolgáltatott és valóságos volt…🥺
Jack Jordan mesterien játszik az érzékelés határaival: az olvasó nem lát többet, mint amit Naomi észlel: hangokat, rezdüléseket, sejtéseket.👩‍🦯 Ez teszi a feszültséget igazán nyomasztóvá. Nincs kiélezett akciójelenet vagy klasszikus üldözés, és mégis minden oldalon ott van a rettegés. 🫣
Naomi karaktere mélyen emberi és nagyon erős. Egy olyan nő, aki amellett, hogy elvesztette a látását, mégis küzd az igazságért.
A legfőbb kérdés: mégis ki az akiben vakon bízhat (szó szerint) ❓
Ez nem csak egy jó krimi. Ez egy pszichológiai utazás, ami egyszerre mutatja meg az emberi lélek sötétebb és fényesebb oldalait. A vége pedig… hát, azt nehéz lesz elfelejteni. 🤯

“- ᴛᴜᴅᴊᴀ ᴡáɢɴᴇʀ, ᴀᴢ ᴇᴍʙᴇʀ ɴᴇᴍ ᴠáʟᴛᴏᴢɪᴋ, ᴅᴇ ᴄꜱᴀᴋ ᴋᴇʟʟő ɴʏᴏᴍáꜱ ʜᴀᴛáꜱáʀᴀ ᴅᴇʀüʟ ᴋɪ, ʜᴏɢʏ ᴋɪ ɪꜱ ᴠᴀʟóᴊáʙᴀɴ.”
•
Vérbeli, kemény krimi, ami nem fél sötét és durva lenni. Minden oldala okkal súlyos – és ettől válik igazán ütőssé!
A történet középpontjában egy kegyetlen gyilkosságsorozat áll, amelynek gyökerei a múlt sötét, eltemetett rétegeibe nyúlnak vissza. A feszültség végig kézzel tapintható, az események sodró tempóban haladnak előre, mégis marad elég tér a karakterek mélyebb megismerésére is.
Várnay Benett karaktere azáltal vált számomra igazán hitelessé, hogy a kemény, zárkózott külső mögött egy érzékenyebb, emberibb oldalát is megismerhettük.🙂‍↕️
A cselekmény több meglepetést is tartogat, és mindig akkor csavar egyet, amikor azt hinnéd, már kezded átlátni a dolgokat. 🫣
Terjedelemben, nekem elég lett volna egy kissé rövidebb változat is, de ez egyáltalán nem vont le az élményből: együtt izgultam, megdöbbentem, gyászoltam és vívódtam a szereplőkkel, miközben belemerültem a történet komorabb, lélektani mélységeibe.
Sötét, intelligens és részleteiben gondosan felépített morális-pszichológiai krimi. 🤌🏻
Nagyon várom, hogyan folytatódik! 🔥

“úɢʏ éʀᴇᴢᴛᴇ, éʟᴇᴛéʙᴇɴ ᴇʟőꜱᴢöʀ ɢʏᴏʀꜱᴀʙʙᴀɴ ᴛᴇʟɪᴋ ᴀᴢ ɪᴅő, ᴍɪɴᴛ ᴀʜᴏɢʏ ꜱᴢᴇʀᴇᴛɴé, éꜱ ᴍáʀ ɴᴇᴍ ᴍᴇɴᴇᴋüʟʜᴇᴛ ᴀᴢ áʟᴍᴏᴅᴏᴢáꜱáʙᴀ, ᴀʜᴏɢʏ ᴇᴅᴅɪɢ ᴛᴇᴛᴛᴇ. ᴀ ꜱᴢᴇʀᴇɴᴄꜱᴇ ᴍᴇɢꜰᴏʀᴅᴜʟɴɪ ʟáᴛꜱᴢᴏᴛᴛ, ᴅᴇ ᴇᴢ ᴀʟᴋᴀʟᴏᴍᴍᴀʟ ő ɴᴇᴍ ᴅᴏʙʜᴀᴛᴏᴛᴛ ᴀ ᴋᴏᴄᴋáᴋᴋᴀʟ.”
•
Az első olvasmányom volt Zafón-tól, ezért nem igazán tudtam mire is számítsak. Nagyon boldog vagyok, hogy végül pozitív olvasásélménnyel zártam az első találkozásunkat! ☺️Mostmár én is értem, miért olyan közkedvelt szerző.
A Köd Hercege bár ifjúsági regényként van számon tartva, a stílusa miatt bármely korosztály számára értékes és időtálló olvasmány lehet. Valahogyan mindenki találhat benne valamit, ami megszólítja….A szavaiban van valami megfoghatatlan varázs, ami végül bennünk is nyomot hagy. 🪄
A történetet különleges, egyszerre sejtelmes és hátborzongató légkör lengi körül. Max, a családjával egy kis tengerparti faluba költözik, méghozzá egy olyan házba, ami sötét múltat, titkokat és rejtélyeket őrizget… Nem csupán a ház, de az egész környék egy rég elfeledett tragédia súlyát viseli.
Mindezek mögött egy baljós alak, a Köd Hercege áll – egy rejtélyes figura, akit titkok és el nem feledett egyezségek vesznek körül. Most visszatért, hogy begyűjtse azt, ami mindig is az övé volt…
Ez a regény távol áll a megszokott ifjúsági történetektől – inkább olyan, mint egy modern, gótikus mese. Olyan érzés, mintha egy régi, fekete-fehér filmbe csöppennél. Egyszerre thriller, kaland és egy kicsit lélektani utazás is.
📚 Kinek ajánlom?
Azoknak, akik szeretik a baljós, nosztalgikus hangulatot árasztó történeteket. Továbbá kifejezetten jó választás lehet fiatal olvasóknak, de a felnőttek szívében is mély nyomot hagy!
Rövid, gyorsan olvasható . 😊

"ʀᴀᴊᴛᴜɴᴋ ᴍúʟɪᴋ, ʜᴏɢʏ áᴛɢᴏɴᴅᴏʟᴊᴜᴋ-ᴇ, ʜᴏɢʏᴀɴ óʜᴀᴊᴛᴊᴜᴋ ᴍᴇɢíʀɴɪ ᴀ ᴊöᴠőɴᴋᴇᴛ, ᴍᴇʀᴛ ᴇɢʏüᴛᴛᴇꜱᴇɴ ᴍéɢ ɪᴅőʙᴇɴ ᴠᴀɢʏᴜɴᴋ, ʜᴏɢʏ ᴍᴇɢʜúᴢᴢᴜᴋ ᴀ ʜᴀᴛáʀᴠᴏɴᴀʟᴀᴛ; ʜᴏɢʏ ᴍᴇɢᴠᴀʟóꜱíᴛꜱᴜᴋ ᴀᴢ áʟᴍᴏᴛ, ᴍɪꜱᴢᴇʀɪɴᴛ ᴛɪꜱᴢᴛᴇʟᴇᴛᴛᴇʟ ᴠɪꜱᴇʟᴛᴇᴛüɴᴋ öɴᴍᴀɢᴜɴᴋᴋᴀʟ, ᴇɢʏᴍáꜱꜱᴀʟ éꜱ ᴀ ᴋöʀɴʏᴇᴢᴇᴛüɴᴋᴋᴇʟ ꜱᴢᴇᴍʙᴇɴ."
Pedro Alonso O’Choro neve sokaknak a La Casa de Papel 💸 (A nagy pénzrablás) Berlinjeként lehet ismerős, ám kevesen tudják, hogy nemcsak színészként, hanem íróként is aktív, méghozzá nem is akármilyen hangvételben!
A Philippus könyve egy rendhagyó, naplószerű formában megírt művészi vallomás, amely az emberi létezés mélyebb kérdéseit boncolgatja: érzékenyen és költőien beszél magányról, fájdalomról, identitáskeresésről, valamint a szabadság és szerelem természetéről. A könyv nem fél szürreális képeken keresztül, nyers őszinteséggel szembenézni a belső küzdelmekkel.
Számomra túl elvontnak bizonyult, viszont éppen ezért tudom, hogy kik fogják igazán értékelni:
- a művészlelkek,
- a filozofikus gondolkodású olvasók,
- és azok, akik nem riadnak vissza attól, ha egy könyv kérdéseket hagy maga után ahelyett, hogy válaszokat adna. 💭
Egy megosztó, de mély olvasmány, ami nem próbál mindenkihez szólni – de akit megszólít, azt egészen biztosan elgondolkodtatja. 📖✍️

“ᴀ ɴʏɪʟᴀꜱ ʀᴏʜᴀᴍᴏꜱᴢᴛᴀɢᴏꜱᴏᴋ ɪꜱ ᴇɢʏʀᴇ ᴇʟꜱᴢáɴᴛᴀʙʙᴀɴ ᴛᴇᴠéᴋᴇɴʏᴋᴇᴅᴛᴇᴋ, éꜱ ᴀᴢ éᴊꜱᴢᴀᴋᴀɪ ʀᴀᴊᴛᴀüᴛéꜱᴇᴋ ᴠáʟᴛᴀᴋ ᴀ ʟᴇɢꜰőʙʙ ᴍóᴅꜱᴢᴇʀüᴋᴋé. ᴀ ᴠᴀᴋᴍᴇʀőꜱéɢüᴋ éꜱ ᴀ ᴋᴇɢʏᴇᴛʟᴇɴꜱéɢüᴋ ɴᴇᴍ ɪꜱᴍᴇʀᴛ ᴋᴏʀʟáᴛᴏᴋᴀᴛ: áᴛᴛöʀᴛᴇᴋ ᴍɪɴᴅᴇɴ ɢáᴛᴀᴛ, ʟᴇᴅöɴᴛöᴛᴛᴇᴋ ᴍɪɴᴅᴇɴ ᴀᴋᴀᴅáʟʏᴛ, ᴍɪɴᴅᴇɴ ʜᴀᴛáʀᴛ ʟáʙʙᴀʟ ᴛɪᴘᴏʀᴛᴀᴋ. ᴀ ᴘᴏᴋᴏʟ ᴋᴀᴘᴜɪ ꜱᴢéʟᴇꜱʀᴇ ᴛáʀᴜʟᴛᴀᴋ.”
Egy újabb fájdalmasan gyönyörű, felejthetetlen olvasmány, ami mély nyomot hagyott bennem...
Eitan Posner Halevy könyve megrendítő módon, személyes családtörténeten keresztül mutatja be, mit jelentett zsidóként élni Budapesten a II. világháború idején. Nem regény, nem fikció – hanem a nyers valóság, minden rettegésével, fájdalmával és az apró reménysugarakkal együtt.
A szerző saját identitásának gyökereit kutatva meséli el a Lévy család – Miriam, István, Magda és János – történetét, akik a háború borzalmai közepette különböző sorsokra kényszerülnek: van, aki menekülni próbál, más bujkál, és olyan is akad, akit közvetlen közelről érint meg a halál szele.
A biztonság érzése egyetlen pillanat alatt foszlik szét, és nemcsak testileg, de lelkileg is megkezdődik a menekülés. Minden nap egy lehetséges utolsó nap. Ilyen körülmények között a túléléshez nem elég csak a józan ész vagy a szerencse – az emberi jóság apró gesztusai is életmentők lehetnek. 💔
A Menekülés Budapestről csendes, mégis elementáris erejű emléket állít azoknak, akik túlélték – és azoknak is, akik nem élhették meg a holokauszt borzalmainak végét.
Nem harsány vagy túlbeszélt visszaemlékezés, hanem mélyen emberi és hiteles.
Több ez, mint egy történelemóra. Segít emlékezni, megérteni (ha egyáltalán lehet), és legfőképp: együtt érezni. A Lévy család sorsán keresztül látjuk, mit jelent az, amikor már csak a szeretet és a maradék emberség jelent valódi menedéket a romok között.
De a könyv nem csupán a szenvedésről szól. Az emberi jóság, az életösztön és a családi kötelékek ereje újra meg újra átsüt a sötétségen. És bár a veszteségek hatalmasak, végül mégis elérkezik a felszabadulás pillanata. 🕊️🖤

4 🌟
“[…] ᴀᴢ ᴇʟᴋᴇꜱᴇʀᴇᴅᴇᴛᴛᴇᴋ ꜱᴢáᴍáʀᴀ ᴠɪꜱᴢᴏɴᴛ ᴀᴢ ɪᴅő ᴊó ʙᴀʀáᴛ, ᴍᴇʀᴛ ᴀ ʙáɴᴀᴛᴏᴛ ꜱᴢᴏᴍᴏʀúꜱáɢɢá ᴠáʟᴛᴏᴢᴛᴀᴛᴊᴀ, ᴍᴇɢʟɪʙʙᴇɴᴛɪ ꜱᴢᴇʟíᴅ ᴋöᴘᴇɴʏéᴛ, éꜱ ᴀᴢᴛ íɢéʀɪ: ᴀᴢ éᴠᴇᴋ ᴇɴʏʜíᴛɪᴋ ᴍᴀᴊᴅ ᴀ ꜰáᴊᴅᴀʟᴍᴀᴅᴀᴛ. ᴀᴢ ɪᴅő ꜰáᴛʏʟᴀ ᴠéɢüʟ ᴍɪɴᴅᴇɴ ꜱᴢöʀɴʏűꜱéɢᴇᴛ ᴇʟᴛᴀᴋᴀʀ.”
Vannak könyvek, amelyek nem akarják megmondani a nagy igazságokat, nem harsogják túl a fájdalmat – csak csendben, őszintén mesélnek. Ez is egy ilyen regény. Nem kér sokat, csak hogy olvasd el, figyelj, és engedd, hogy elérjen hozzád...
Egy kis norvég településen járunk, ahol a mindennapokba belesimul a veszteség, az emlékezés, és a szeretet apró jelei. A szereplők – Unni, Jon és Helen – hétköznapi emberek, pont olyanok, mint bárki közülünk: esendőek, csendesen küzdők, olyanok, akik próbálnak továbbmenni anélkül, hogy teljesen elveszítenék önmagukat. 🥹
A történet nem akar megrázni, inkább átölel. Nem old meg semmit helyetted, de ott marad veled. A fájdalmat nem szépíti meg, de megmutatja, hogy lehet vele élni, ha van elég idő és türelem. Ahogy a tél után egyszer csak olvadni kezd a föld, úgy nyílik meg lassan ez a történet is – és hagy benned valamit, ami csendesen dolgozik tovább. 🧊❤️‍🩹
Ajánlom azoknak, akik úgy érzik, egy darabig még nem tudnak továbbmenni – de talán olvasás közben rájönnek, hogy nem is muszáj sietni. Néha elég csak megállni, levegőt venni, és hagyni, hogy a könyv veled maradjon egy kicsit. 💭💙

4 🌟
“– ᴛᴜᴅᴏᴅ, ᴍɪʟʏᴇɴ éʀᴢéꜱ ᴀᴢ, ʜᴀ ɢʏᴇʀᴇᴋᴇᴅ ᴠᴀɴ? […] ᴏʟʏᴀɴ, ᴍɪɴᴛʜᴀ ᴀ ꜱᴢíᴠᴇᴅ ᴋéᴛ ʟáʙᴏɴ ꜱéᴛáʟɴᴀ ᴋɪ ᴀᴢ ᴀᴊᴛóɴ, ꜱᴇʙᴇᴢʜᴇᴛőᴇɴ éꜱ ᴠéᴅᴛᴇʟᴇɴüʟ. ᴘᴏᴋᴏʟɪᴀɴ ɪᴊᴇꜱᴢᴛő.“
Ez a történet egy anya gyászáról és küzdelméről szól, aki elvesztette kisfiát – és vele együtt önmagát is. Marin kisfiának eltűnése után semmi sem marad a régiben – sem benne, sem körülötte... A feszültség az első oldaltól az utolsóig érezhető, miközben a háttérben ott lüktet a fájdalom, a bűntudat, és az a nyomasztó kérdés: vajon tényleg ismerjük azokat, akik körülvesznek minket? 💔
A regény inkább lélektani, mint akciódús thriller – az írónő elsősorban a szereplők belső világára koncentrál, a hatás azonban így sem marad el. 🥺
Sötét, mély és felkavaró témákat érint (gyermekrablás, függőség, mentális betegségek), ezért olyan olvasóknak ajánlom, akik nyitottak az érzelmileg megterhelő, de erősen emberi történetekre. ❤️‍🩹
Még a lezárás is igen fontos üzenetet hordoz: fájdalmasan tudatosítja, mennyire meg kell válogatnunk, kinek nyitjuk meg a lelkünk legsebezhetőbb részeit. Sosem lehetünk biztosak abban, hogy a körülöttünk élők mire képesek, egészen addig amíg el nem jön a pillanat, amikor dönteniük kell...
A bizalom törékeny érték. Ha elveszítjük, gyakran nemcsak a kapcsolat vész el, hanem valami belőlünk is, örökre. 💔

4 🌟
“éʀᴅᴇᴋᴇꜱ, ᴍɪʟʏᴇɴ ꜱᴢᴀᴋᴀꜱᴢᴏꜱ ᴀᴢ éʟᴇᴛ. ᴍɪʟʏᴇɴ ᴋöɴɴʏᴇɴ ꜰᴇʟᴏꜱᴢᴛʜᴀᴛó ʙᴀʀáᴛꜱáɢᴏᴋʀᴀ, ʟᴀᴋᴄíᴍᴇᴋʀᴇ éꜱ ꜱᴏʜᴀ ᴠéɢᴇᴛ éʀɴɪ ɴᴇᴍ ᴀᴋᴀʀó éʟᴇᴛꜱᴢᴀᴋᴀꜱᴢᴏᴋʀᴀ, ᴀᴍᴇʟʏᴇᴋ ᴀᴢᴛáɴ ᴍéɢɪꜱ ᴠéɢᴇᴛ éʀɴᴇᴋ. ᴋᴏꜱᴢᴛüᴍʙᴇɴ ᴊáʀɴɪ. ᴠáʟᴛóʀᴜʜáᴛ ʜᴏʀᴅᴀɴɪ ᴍᴀɢᴜɴᴋᴋᴀʟ. ꜱᴢᴇʀᴇʟᴇᴍʙᴇ ᴇꜱɴɪ.”
Egy véletlennek tűnő pillanat, egy rossz időpontban történő jelenlét, és máris egy bűntény közepén találjuk magunkat… A regény ezt a feszültséget használja ki mesterien, miközben az időutazás motívumával különleges szerkezetet kap: mintha a történet végét ismernénk először, mégis teljesen más megvilágításba kerül minden, mire az utolsó oldalakhoz érünk.🙈
Az elbeszélés lendületesen indul, a közepe azonban számomra kissé elnyújtottra sikerült, de a befejezés egyszerre lett rettentően izgalmas és méginkább érzelmekkel teli. 🥹
A karakterek – különösen Ryan – közel kerültek hozzám, és öröm volt látni a szereplők karakterfejlődését. A nyomozás során ugyan néhány tippem bejött, de még így is tudott meglepetést okozni a történet, ami mindig plusz pont nálam! 😊
Már önmagában a borító is csodaszép, Lisa Jewell ajánlása pedig csak megerősíti, hogy érdemes kézbe venni!! 😍🔥
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a krimiket, de nem bánja, ha mindeközben a lélek sötét bugyrait is megjárja. 🙂‍↕️🤌🏻

5 🌟
“ꜱᴢᴇʀᴇᴛᴛᴇ ᴀ ʜúɢáᴛ – ʙáʀ ᴀ ꜱᴢᴇʀᴇᴛᴇᴛ ɴᴇᴍ ᴠᴏʟᴛ ᴍᴇɢꜰᴇʟᴇʟő ᴋɪꜰᴇᴊᴇᴢéꜱ ᴀʀʀᴀ, ʜᴏɢʏ ᴀ ꜱᴢíᴠüᴋ ᴇɢʏꜱᴢᴇʀʀᴇ ᴅᴏʙᴏɢᴏᴛᴛ, éꜱ ᴛᴜᴅᴛᴀ, ʜᴀ ᴀᴢ ᴇɢʏɪᴋüᴋ ᴍᴇɢꜱᴢűɴɪᴋ ʟᴇᴠᴇɢőᴛ ᴠᴇɴɴɪ, ᴀᴋᴋᴏʀ ᴀ ᴍáꜱɪᴋ ɪꜱ. ᴅᴇ ᴍéɢ íɢʏ ꜱᴇᴍ ᴛᴜᴅᴛᴀ, ʜᴏɢʏᴀɴ ᴛᴀʟáʟʜᴀᴛɴᴀ ɴᴇᴋɪ ʜᴇʟʏᴇᴛ ᴀᴢ áʟᴍᴀɪʙᴀɴ.”
Emilia Hart új regénye ismét egy időn és téren átívelő, lírai történet a női sorsokról, a testvériségről és a tenger varázsáról. A két szálon futó cselekmény – Maryé az 1800-as évek Írországából, Lucyé a 2019-es Ausztráliából – lassan, de biztosan fonódik össze, miközben a múlt titkai és a természetfeletti elemek egyre hangsúlyosabbá válnak.
A szirének nemcsak misztikus lényekként jelennek meg, hanem szimbólumként is: a fájdalom, a félelem és a vágyakozás allegóriájaként, amelyek végül önismeretre hívják a szereplőket.
A regény hangulata érzéki, részletgazdag és szinte tapintható – ahogyan a Vészlény olvasása során annak madárdallamai, itt a tenger sós illata lengi be a lapokat. A történelmi fikció és a misztikum kiváló egyensúlyban van, krimi-elemekkel fűszerezve. 🙂‍↕️
Ez a történet nem csak mesél, de vigasztal is.
Aki valaha is érezte már úgy, hogy nem találja a helyét, hogy valami másra hivatott, vagy csak menekülne a saját múltja elől, az ebben a regényben otthonra lel. 🫂
Egy biztos: miután az utolsó oldalt is átlapoztad, a hullámok mögül érkező ének még sokáig visszhangzik majd benned. 🕊️
Köszönöm a kiadónak ezt a páratlan élményt ! 💜

“ᴀ ꜱöᴛéᴛʙᴇɴ, ᴀᴍɪᴋᴏʀ ᴀᴢ ᴇᴍʙᴇʀ ᴍᴏᴢᴅᴜʟᴀᴛʟᴀɴᴜʟ ꜰᴇᴋꜱᴢɪᴋ, éꜱ ᴠáʀᴊᴀ ᴀ ᴋᴏᴘᴏɢáꜱᴛ, ꜰéʟɴɪ ᴋᴇʟʟ. éꜱ ᴀ ꜰéʟᴇʟᴇᴍ ɴᴇᴍ ᴍɪɴᴅɪɢ éꜱꜱᴢᴇʀű.”
1943, Lengyelország. A történelem szégyenfoltja, ami mai napig ép ésszel felfoghatatlan.
A Beszüremlő fény egy addiktív, feszültséggel teli igaz történet egy katolikus lányról, Stefania Podgórska-ról, aki a II. vh. idején nap mint nap saját életét kockáztatva segített nem csak a számára fontos személyeknek, hanem mindenkinek aki segítségért, menedékért, egy kis gyógyszerért vagy élelemért fordult hozzá. És cserébe nem kért semmit.
Minden egyes sorát átitatja a sötétség és a rettegés, azonban a szeretet, és a felcsillanó remény az ami igazán szívet szaggató hatással van az olvasóra.
Igazán különleges élmény volt számomra, hiszen szó szerint bekúsztak a bőröm alá a szavak és érzések - egészen a csontjaimig - , az általa keltett gondolatok pedig napokig kavarogtak bennem.
A legsötétebb kor, amikor is a dehumanizáció legbarbárabb módjait alkalmazva dolgoztattak, éheztettek halálra férfiakat, nőket, gyermekeket mindössze hovatartozásuk alapján. Nevetve és a bűntudat leghalványabb szikrája nélkül szégyenítették meg, továbbá tartották a zsidókat emberhez - sőt állathoz - méltatlan módon.
Stefania-t nem egyszer érintette meg a félelem, a gyász és a halál szele, mégis emberenfelüli bátorságot tanúsított egy olyan korban, amikor a szeretet és jószívűség egyenesen a halált jelentette...
A legtöbben csak hallunk és olvasunk ezekről az emberi méltóságot teljes mértékben földbe tipró, elképzelhetetlenül borzalmas időkről, felfogni azonban máig képtelenek vagyunk. Soha nem is leszünk képesek rá.
Ha szereted a történelmi - igaz - történeteket, valamint szívesen merülsz el a II. vh. történéseiben, akkor a Beszüremlő fényt teljes szívvel tudom ajánlani, mert brutálisan hiteles és őszinte írás, emellett izgalmas és lebilincselő is. Az oldalak nagyon gyorsan pörögnek, mialatt apró darabokra szakítja a szívet, hogy aztán újra összerakhassa.

Ha van olyan műfaj amit bárhol bármikor szívesen olvasok, az a thriller !!:))
Ezért is csillant fel a szemem azonnal Jennifer Hillier könyve láttán, aminek nem csak a borítója, de a fülszövege is kétség kívül meggyőzött arról, hogy nekem ezt olvasnom kell!
Korábban még nem olvastam tőle, de ez a jövőben változni fog, hiszen egyszerűen le sem tudtam tenni!!
Igaz a hossza első pillantásra talán elrettentő lehet, mégis úgy gondolom, hogy a karakterek, a viszonylag rövid, pörgős fejezetek és az írónő által megteremtett, feszültséggel teli légkör mind-mind olyan tényezők, amik könnyen és gyorsan darálhatóvá teszik a kötetet.
A történetben különösen tetszett a múlt és a jelen különböző idősíkjainak váltakozása, valamint a cselekményszál tudatos, nem túlságosan elnyújtott, figyelmet fenntartó felépítése. A múltbéli titkok által keltett sejtelmesség mellett üdítően hatott a stand-up világának behatóbb megismerése is, legalábbis én igazán érdekesnek találtam. :)
A cselekményben előforduló csavarok ez alkalommal nem voltak, kiszámíthatatlanok, azonban ez egy pillanatra sem rontotta az olvasásélményt!
Hírnév, egzisztencia, féltékenység és megannyi titok, melyek végül gyilkosságba torkollnak.. Karaktereinek háttértörténetére részletes kidolgozottság, továbbá a fejlődés képessége jellemző. Sok szereplős, de mégsem torkollik követhetetlen káoszba, hiszen mindenkinek és mindennek megvan benne a saját ideje és helye!:)
Csakis ajánlani tudom mindenkinek aki épp egy pörgős, és izgalmas thrillert keres, melynek olvasása során csak úgy pörögnek majd az oldalak!! :))