Benjamin Ferencz a nürnbergi perek – a történelem legnagyobb gyilkossági pereinek – utolsó, még ma is élő főügyésze, aki huszonkét vezető nácit állított bíróság elé. Nem minden fiatal jogásznak adatik meg, hogy az első ügyével történelmet írjon, de Ferencz pontosan ezt tette.
Az egykori nünbergi főügyész rendkívüli életét bemutató Ítélet a Gonosz felett a politikailag ma is aktív Ben Ferencz 100. születésnapján, 2020. március 11-én jelent meg először. A szerző, Philipp Gut a Magyarországon született, családjával az Egyesült Államokba emigrált Ferencz egész eddigi életútját végigkíséri a New York-i Hell’s Kitchen-i gyerekkorától a Harvardon végzett jogi tanulmányokon át a normandiai partraszállást követő, háborús bűnösök után nyomozó tiszt megdöbbentő, az SS-halálbrigádok gyilkosságokról vezetett dokumentumainak felfedezéséig, majd az alig 27 évesen, főügyészként végigvitt peréig. Ahogy arról is beszámol, mekkora és milyen szerepet játszott Ferencz a per után a holokauszt túlélőinek kártalanításában. S hogy ő volt a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásának egyik legfőbb szorgalmazója.
A második világháború végén a Harvardon végzett Ferencz az amerikai hadsereg tagjaként nyomozott német háborús bűnösök után. Meglincselt szövetséges pilóták holttestét ásta ki, Buchenwaldban, Mauthausenban és más náci koncentrációs táborokban keresett bizonyítékokat a gyilkosok ellen. Ő és nyomozócsapata szenzációs leletre bukkant: a szétbombázott Berlinben megtalálták az SS titkos jelentéseit, amelyekben aprólékosan dokumentálták a zsidók, romák, kommunisták és hadifoglyok kivégzését a Szovjetunióban. Ferencz állította bíróság elé az SS huszonnégy vezetőjét, többek között emberiesség elleni bűncselekményért és háborús bűnökért. Közöttük az Einsatzgruppénak nevezett négy speciális SS-egység parancsnokát, amelyek naponta gyilkoltak védtelen nőket, férfiakat és gyermekeket a megszállt keleti területeken. Ez az oka, amiért a per a történelem legnagyobb gyilkossági pere elnevezést kapta.
„Kiválasztottam huszonnégy gyanúsítottat, akiket vád alá helyeztem. Háromezer tettest is elítéltethettem volna. Hol van itt igazságosság? Ez nem volt az. Ez egy válogatás volt, egy mintavétel, hogy megmutassuk a világnak, mi történt, és néhány felelőst elszámoltassunk.” (Benjamin Ferencz)
Ben Ferencz élete a 20. század történetét tükrözi, annak legjobb és legrosszabb pillanataival – mindezt filmbeillő módon, így nem is meglepő, hogy 2018-ban dokumentumfilm is készült róla, mely szintén az Ítélet a Gonosz felett címet viseli.
A borzalmak, amelyeknek Ben Ferencz tanúja volt, az igazságosság iránti mélységes elkötelezettségét erősítették. Alapvető céljai korunkban éppolyan fontossággal bírnak, mint bármikor korábban: a jogállamiság és a világbéke, illetve véget vetni a háborúknak és az agressziónak.
„Hihetetlen energiával rendelkezik. A legcsodálatosabb az életkedve, mindannak ellenére, amit látott, még ilyen idős korában is” – mondja Philipp Gut az úrról, aki ma is kiáll a békés és igazságos világért, s leghőbb kívánsága, hogy a második világháborúhoz és a náci bűncselekményekhez hasonló rémtettek soha többé ne fordulhassanak elő, magát a háborút pedig nyilvánítsák törvénytelennek.