Az Ezeregyéjszaka meséi 21. századi folytatása
Friss megjelenés
A mesés Kelet – ha tudod a varázsigét, akár Ali Baba barlangja is megnyílik előtted.
„A pontos idő gyakran csak a tükörben látszik, így nem vesszük észre, hogy visszafelé pereg.”
A ’70-es évek elején a családjával Amerikából Kairóba érkező művészettörténész Arnának végül több évtizedes egyiptomi kalandja során igencsak változatos, sokszor küzdelmes sors jut osztályrészül, mire a mindenhol jelenlévő sivatagi homok alatt sikerül – a végzet (kiszmet) által vezérelve – a valódi kincsre rálelnie. Vallástalan fehér nőként kell helytállnia az Ezeregyéjszaka dzsinnjeit sem nélkülöző, fantasztikus hiedelmekkel és szokásokkal teli, a nyomornegyedeket és a dúsgazdag kiváltságosok palotáit egyaránt magába foglaló, mindvégig idegen, muszlim arab metropoliszban.
A félelmet és szabályokat nem ismerő taxisok, baksisért kezüket nyújtó utcai kéregetők, a házak felügyeletét ellátó núbiai boábok, szemétből és szemétben élő zabalinok bazári rengetegében oázisként tűnik fel számára a Nílus közrefogta sziget Zamalek városrészében működő kis antikvárium. Ahol a fáraók hagyatékán túl az élet csodás történeteivel is megismerteti a régiségkereskedő Koszta.
A Nílus színe
A kiszmet regénye
Európa Könyvkiadó, 2023.05.08.
A mesés Kelet - ha tudod a varázsigét, akár Ali Baba barlangja is megnyílik előtted. A '70-es évek elején a családjával Amerikából Kairóba érkező művészettörténész Arnának végül több évtizedes egyiptomi kalandja során igencsak változatos, sokszor küzdelmes sors jut osztályrészül, mire a mindenhol jelen lévő sivatagi homok alatt sikerül - a végzet (kiszmet) által vezérelve - a valódi kincsre rálelnie. Vallástalan fehér nőként kell helytállnia az Ezeregyéjszaka dzsinnjeit sem nélkülöző, fantasztikus hiedelmekkel és szokásokkal teli, a nyomornegyedeket és a dúsgazdag kiváltságosok palotáit egyaránt magába foglaló, mindvégig idegen, muszlim arab metropoliszban. A félelmet és szabályokat nem ismerő taxisok, baksisért kezüket nyújtó utcai kéregetők, a házak felügyeletét ellátó núbiai boábok, szemétből és szemétben élő zabalinok bazári rengetegében oázisként tűnik fel számára a Nílus közrefogta sziget Zamalek városrészében működő kis antikvárium. Ahol a fáraók hagyatékán túl az élet csodás történeteivel is megismerteti a régiségkereskedő Koszta.
Fordította: Bognár Antal
Fordította: Bognár Antal
„Én vagyok rá a tanú, nekem is mindenre felhívták a figyelmemet, mindenre felkészítettek Kairó előtt, mondták, hogy egy világcsoda, aztán mégis, amikor ott találtam magam a helyszínen, majd hanyatt estem.”
Dejan Tiago-Stanković 1965-ben született Belgrádban; szerb és portugál nyelvű író és műfordító. Az építészdiplomája megszerzése után Londonba költözött, ahol hat évig illegális bevándorlóként próbált megélni, ám a hosszú téli éjszakák miatt inkább Portugáliába tette át székhelyét, s meg is kapta a portugál állampolgárságot. José Saramago, Ivo Andrić, Miloš Crnjanski, Dragoslav Mihailović és Fernando Pessoa műveinek fordítása után 2012-ben állt elő első novelláskötetével, Odakle sam bila više nisam i druge lisabonske priče (Már nem vagyok ott, ahonnan jöttem és más lisszaboni történetek) címmel. Több szerb és brit díjat elnyert, Estoril című háborús regénye 2015-ben jelent meg, melyet 2020-ban az egyiptomi élményein alapuló A Nílus színe követett, aminek sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy egy év alatt hat kiadást ért meg szerbül, több nyelvre is lefordították, és 2021-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.
