Bruck Edith Campiello-életműdíjat kapott irodalmi munkásságáért
Bruck Edith, vagy születési nevén Steinschreiber Edit, 1931. május 3-án látta meg a napvilágot Tiszakarádon. Ortodox zsidó családi háttere miatt olyan viszontagságokkal kellett szembenéznie, mint a második világháború koncentrációs táborai, többek között Auschwitz, Dachau és Bergen-Belsen. Ezek szülei és bátyja elvesztésének traumáit okozták. A családból egyedül Edith és testvére, Eliz élték túl a szörnyű megpróbáltatásokat. 16 évesen összeházasodott Milan Grünnel, és Izraelbe költöztek, azonban már az első év után kiderült, hogy őket nem egymásnak teremtették; pont úgy, ahogy második férjével, Danny Rothtal, valamint harmadik férjével történt. Azonban érdekes, hogy mai napig viseli harmadik férje nevét, a Bruckot. Nem töltött sok időt egy helyben, így a legkülönfélébb munkákat is kipróbálta, köztük a balerinák, szabónők és szakácsnők életét. 1954-ben Olaszországba költözött, és annyira megszerette, hogy fel is vette az olasz állampolgárságot a magyar mellé. Itt számos nagy olasz költővel jó barátságot ápolt, akik hatására egyre jobban beleásta magát az irodalomba, majd a holokauszttal kapcsolatos emlékeit is elkezdte papírra vetni. Kipróbálta magát újságíróként is, szintén a zsidó identitással és a holokauszthoz kötődő emlékeivel összefüggő témákban. Negyedik férjével, Nelo Risi filmrendezővel is itt ismerkedett meg. 1979-ben Edith rendezett egy filmet Improvviso címmel, melynek főszereplője egy katolikus tinédzser.
A mai napig Rómában él és dolgozik, alkalomadtán a gimnáziumi nyitott órák perceit teszi érdekessé. Ezt szívügyének tekinti, mert szeretné, ha minél több emberhez eljutnának tények, történetek a történelem e meghatározó eseményeiről. Az anyanyelvéhez fűződő szoros viszonyát jól mutatja, hogy Radnóti Miklós- és József Attila-műveket fordít magyarról olaszra. Olyan eseményeknek lehetett részese, amivel nem minden ember büszkélkedhet. Ferenc pápára olyan nagy benyomást tett életrajza, hogy 2021 február 20-án személyesen kereste fel az „életben maradt Anna Frank”-ként is ismert Edithet. Sokszínű munkásságához tartozik, hogy a Dante Alighieri Társaság alelnöke lett. Saját nézeteinek fontosságát jól alátámasztja, hogy két évvel ezelőtt visszautasította a holokauszttúlélőként neki ítélt békedíjat, mert Benito Mussolini még mindig díszpolgárnak számít. Mindezeken felül több díjjal is büszkélkedhet, például Rapallo Carige-díjjal, Viareggio-díjjal és Európai Elbeszélés Díjjal.
Az elveszett kenyér
Európa Könyvkiadó
Hogy semmit ne feledjen, és mások se feledjenek, Bruck Edith első könyvének megjelenése után hatvan évvel ismét felidézi gyerekkorát, majd pedig életének azt az időszakát, amikor télen-nyáron ugyanabban a facipőben taposta a földet Auschwitzban, aztán Németország különböző koncentrációs táboraiban.
Életéről készült egy 61 perces dokumentumfilm, amelynek megvalósítását támogatta az Olaszországi Zsidó Közösségek Uniója (UCEI), a római székhelyű Soá Múzeum Alapítvány, a kultúráért és oktatásért felelős vatikáni dikasztérium, a római polgármesteri hivatal és az olasz főváros Magyar Intézete, a Collegium Hungaricum. A Római–Magyar Kulturális Intézetben mutatták be először a filmet, ahol a magyar, a vatikáni, valamint az izraeli diplomácia is képviseltette magát. Ferenc pápa Edithnek szóló levelét is felolvasták: „Bruck Edit szenvedése ellenére az élet szépségét, a méltóságot, a testvériséget, a vallások közötti párbeszédet hirdeti.”
Egyik legismertebb könyvében, Az elveszett kenyér című történelmi regényben felidézi, milyen élményeket keltettek benne a koncentrációs táborok, köztük Auschwitz. Milyen volt mindig ugyanabban a cipőben és ruhában lenni időjárástól függetlenül, és kitér arra is, hogyan lehet az embertelen körülmények után újra szocializálódni. Akik nem voltak hozzá hasonló helyzetben, nem értették meg, és távolságtartóak voltak. Családját is elveszítette, így az elmenekülés tűnt számára a legjobb megoldásnak. Ekkor találkozott egy száműzöttekből álló tánccsoporttal, akikkel fél Európát meghódította, de leginkább Olaszország nyerte el tetszését. Itt kipróbálta magát szépségszalon vezetőjeként, és több mint hatvanévnyi románc kezdődött közte és Nelo Risi között. Könyve 2021-ben elnyerte a Viareggio-Repaci irodalmi díjat.
„Egy mese, amelynek cselekménye gyorsan folyik, mint egy folyó, tele könnyekkel. Egy újabb tanúbizonyság a soah szörnyűségéről.”
Első könyvét 1959-ben írta olasz nyelven. Címét egy József Attila-verstöredék inspirálta. Ki téged így szeret szépirodalmi műve azonnal kasszasiker lett. „Az életben maradt Anne Frank naplójaként” tartják számon, mely betekintést enged az olvasónak egy független nő életébe. Az írónő nyers megfogalmazási formát választott. A holokauszt témájában az egyik legszámottevőbb mű.
Ki téged így szeret
Európa Könyvkiadó
Európa Kapszula Könyvtár
Edith Bruck 1931-ben született Tiszakarádon, ortodox zsidó családban. Az évtizedek óta Rómában élő magyar írónő otthonában vendégeskedett 2021 februárjában Ferenc pápa, aki személyesen rótta le tiszteletét. Bruckot 1944 nyarán szüleivel és három testvérével előbb a sátoraljaújhelyi gettóba zárták, majd deportálták.
A Hány csillag az égen? című dokumentumregényében a főszereplő, Anita szemszögéből tapasztalhatjuk meg a koncentrációs táborok okozta traumák sokaságát. Egyedül Csehszlovákiában élő nagynénje nyújt számára biztonságérzetet, így az árvaházból hozzá menekül. Rokona és családja egy szudétanémet család házában élnek, és számkivetett sorstársaikkal egyetemben az Ígéret Földje az úti céljuk. Anita is Palesztináról álmodozik, de gyermek lévén nem sokat tehet az ügy érdekében. Sógorát küldik érte Magyarországra, ám túlságosan is megtetszik neki a kislány. Egyedül egy Petőfi-vers, Hány csepp van az óceánban… mantrája segíti főszereplőnket hosszú útján. A történet olyan sikeressé vált, hogy 2014-ben megjelent az Anita B olasz–magyar–cseh közreműködésű film, amelynek alapjául szolgált.
Hány csillag az égen?
Európa Könyvkiadó, 2015.
Anita túlélte a huszadik század legnagyobb emberi traumáját, a koncentrációs tábort. Tizenöt éves, árva, elveszett. Kapaszkodik a maradék rokonai által feléje nyújtott szalmaszálba: a magyarországi árvaházból nagynénje Csehszlovákiában élő családjához menekül.
Mindent egybevetve tehát nem meglepő, ha olasz életműdíjat, Campiello-díjat kap példamutató élete és irodalmi munkásága okán, amit a velencei La Fenice színházban fog átvenni. A zsűri indoklása szerint „Bruck Edith az elkötelezett és humanista értelmiségi példaképe”.
Ha valaki még nem hallott volna a Campiello-díjról, érdemes róla tudni, hogy 1963 óta létezik, célja az olasz irodalom népszerűsítse. Venetói olasz üzletemberek szponzorálják.
