Edith címmel készült el egy hatvanperces dokumentumfilm, amely a magyar származású, Olaszországban élő és alkotó író, költő, műfordító életútját dolgozza fel. Edith Bruck 1931-ben született Tiszakarádon. 1944 nyarán zárták a sátoraljaújhelyi gettóba szüleivel és három testvérével együtt, majd deportálták. Tizenkét éves volt, amikor szülei és fiútestvérei életüket vesztették a táborokban, azonban ő és nővére, egymást segítve megmenekültek Dachau és Bergen-Belsen poklából. Felszabadulását követően, 1945-ben Izraelbe ment, ahol pincérnőként, fotómodellként is dolgozott, majd egy tánccsoporthoz csatlakozott, amellyel fellépett többek között Athénban, Isztambulban és Nápolyban is. Végül Olaszországba, Rómába költözött, ahol úgy érezte, végleg meglelte igazi hazáját. Az újonnan bemutatott dokumentumfilm Bruck egész életét végigköveti: az Izraelben töltött éveit, Olaszországba költözését, Nelo Risi olasz rendezővel kötött házasságát, valamint irodalmi és filmes munkásságát is.
A dokumentumfilm az Olaszországi Zsidó Közösségek Uniója (UCEI), a római székhelyű Soá Múzeum Alapítvány, a kultúráért és oktatásért felelős vatikáni dikasztérium támogatásával, valamint a római polgármesteri hivatal és az olasz főváros Magyar Intézete, a Collegium Hungaricum együttműködésével jöhetett létre. A film bemutatóján, amelyet a Római–Magyar Kulturális Intézetben tartottak, a magyar, a vatikáni, valamint az izraeli diplomácia is képviseltette magát. Emellett a Ferenc pápa által küldött levelet a film bemutatása előtt felolvasták, amelyben az egyházfő azt írta, „Bruck Edit szenvedése ellenére az élet szépségét, a méltóságot, a testvériséget, a vallások közötti párbeszédet hirdeti”. Ferenc pápához jó viszony fűzi az írónőt, 2021-ben a szentszéki napilapban, a L'Osservatore Romanóban közölt visszaemlékezés olvastán római otthonában is felkereste őt, köszönetet mondott tanúságtételéért, és az emberiség nevében kért tőle bocsánatot az átélt borzalmakért. A következő évben is találkoztak a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házban, szintén az emlékezés napja alkalmából.
Első könyve az 1959-ben olaszul írt Ki téged így szeret című kisregény, amely nagyon rövid idő alatt világsiker lett, és mind a mai napig a holokausztirodalom kánonjának része. A kötet címét József Attila verstöredékéből kölcsönözte, akinek műveit, valamint Radnóti Miklós munkáit olaszra fordította.
2009-ben olaszul, majd 2015-ben magyarul jelent meg szintén nagy sikerű regénye, a Hány csillag van az égen?, amelyből 2014-ben egy olasz–magyar–cseh koprodukció keretén belül filmadaptáció is készült Anita B címmel. A történet központi szereplője Anita, akinek szembe kellett néznie a koncentrációs táborok poklával. Hazatérte után szembesül azzal, hogy tizenöt évesen árva maradt, így a rokonai általi segítségnyújtásokba kapaszkodik. A távoli hozzátartozók felkarolják, és érte küldik az élveteg sógort Magyarországra, akinek rögtön megtetszik a fiatal lány.
Bruck Edith legjelentősebb műve a magyarul 2022-ben megjelent Az elveszett kenyér, amelyért a legrangosabb olasz irodalmi díjat, a Premio Viareggiót is megkapta. A regény egy gyermek nézőpontjából meséli el a holokauszt traumáit, az újrakezdés nehézségeit. Felidézi gyerekkorát, amikor Auschwitzban és Németország különböző koncentrációs táboraiban küzdött az életben maradásért. Mesél arról, amikor csodával határos módon megmenekült a táborok poklából, hogyan próbált megbirkózni a magány érzésével, a saját családjában megtapasztalt elidegenedéssel; hogyan próbált Izraelben gyökeret ereszteni; és hogyan találta meg új életformáját, amely Olaszországba vezette, ahol megismerkedett a költő és rendező Nelo Risivel, akivel több mint hatvan éven át tartó művészi és érzelmi szövetséget kötött.
„Az emlékezés mindig nagyon fontos: tegnap is az volt, ma is az, és holnap is az lesz, ezért folytatom a tanúságtételt” – mondta Bruck Edith a premier előtt az MTI-nek.
Számára nagyon fontos, hogy a tanúságtétel minél több emberhez eljusson; a fiatal generációk is tudják, hogyan történtek a történelem eseményei. Évtizedek óta járja az iskolákat, ahol kedvelt vendége a nyitott óráknak.
„Azért, hogy soha többé, és egyetlen néppel se ismétlődjék meg, az antiszemitizmus, rasszizmus, a kirekesztés ma is aktuális.”