Nincs engedélyezve a javascript.
581159_438503079498424_1613393503_n-1.jpg
Európa Könyvkiadó
2022. március 4.
Elif Shafakot a 2021-es év legfontosabb női közé választotta a BBC

Elif Shafakot a 2021-es év legfontosabb női közé választotta a BBC

A könyves világ hírei

A BBC lerántotta a leplet a 2021-es év legfontosabb nőalakjainak listájáról, amely azokat a nőket emeli ki az előző évből, akik szerepet játszanak a társadalom, a kultúra és a világ újraalkotásában. Olyan kimagasló személyek alkotják a névsort, mint Malála Júszafzai, a legfiatalabb Nobel-békedíjas, Samoa első miniszterelnöke, Fiamē Naomi Mata’afa és professzor Heidi J. Larson, aki a Vakcina Bizalmi Projekt vezetője.

Ezen a listán kapott helyet Elif Shafak is, a híres török–brit írónő, akinek 19 megjelent könyvét már 55 nyelvre lefordították. A legismertebbek közé tartozik Az építészinas, Az isztambuli fattyú, a 10 perc 38 másodperc és A szerelem 40 szabálya.

Az építészinas
Moobius november karácsony

Az építészinas

Elif Shafak
Az isztambuli fattyú
Moobius november karácsony

Az isztambuli fattyú

Elif Shafak
10 perc 38 másodperc
Moobius november karácsony

10 perc 38 másodperc

Elif Shafak
A szerelem 40 szabálya
Moobius november karácsony

A szerelem 40 szabálya

Elif Shafak

Regényeiben olyan, politikai kihívást jelentő témák jelennek meg, mint a gyermekbántalmazás és az örmény népírtás. Ezek miatt a török hatóságok jogi lépéseket is tettek, amik arra késztették Shafakot, hogy emigráljon az Egyesült Királyságba.

A BBC hangsúlyozta, mivel számos nő volt tanúja és elszenvedője a tálibok újjáéledésének 2021 augusztusában, biztonságuk érdekében többük álnéven, kép nélkül szerepel a kiválasztottak között, jelezvén „az idei lista elismeri bátorságuk és eredményeik mértékét, amiért kénytelenek újrakezdeni az életüket”.

A Strasbourgban született Elif Shafak a harmadik török nő ezen a százas listán. Szépirodalmi regényei mellett komoly szerepet vállal a nők és az LMBTQ+ közösség jogaiért vívott harcban mint szószóló. Ezenkívül számos díjban és nemzetközi elismeréseben részesült, tehát nem csoda, hogy a BBC felvette a listájára.

Munkáiban Isztambul városával, emellett a keleti és nyugati kultúra témáival, a nők társadalmi szerepével és emberi jogi kérdésekkel is foglalkozott. PhD-fokozatot szerzett politikatudományból, tanított több egyetemen Törökországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. 2021-ben elnyerte a Halldór Laxness Nemzetközi Irodalmi Díjat a „mesemondás művészetének megújításáért” való hozzájárulásáért.

Az írónő legújabb műve a napokban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában, címe Az eltűnt fák szigete.

Története Nicosiában játszódik, amely az egyetlen kettéosztott főváros a világon. Más nyelv, más írás, más emlékezet uralkodik a két oldalon. Mégis van, ami akadálytalanul jár át a görög és a török Ciprus határán: a szél, a madarak és a szerelem. De mennyi esélye van a hetvenes években az egyik napról a másikra földi pokollá váló Nicosiában az elszabaduló erőszak közepette egy görög fiúnak, Kosztasznak, és egy török lánynak, Defnének, hogy felülírják a gyűlölet törvényét a szerelem törvényével? Évtizedek telnek el, mire sorsuk beteljesedhet, ám az ezredforduló után új, választott hazájuk fővárosában, Londonban sem ereszti el őket a múltjuk. A traumák velük élnek. Lányuknak, a gimnazista Adának anyja halála után azzal kell szembesülnie, hogy a fájdalom akkor is öröklődik, ha a szülők sohasem beszéltek arról, miért jöttek el Ciprusról. Kétséges, hogy fel lehet-e dolgozni a kettős identitás terhét tizenhat évesen. A Londonba érkező török nagynéni, Meryem mindent egy lapra tesz fel, amikor elmeséli a szülők történetét, amelyről egy ciprusi vendéglőből Londonba telepített, és a téli vihar elől a föld melegébe menekített, elásott fügefa monológjából értesülünk.

A könyv a szerelem és a megosztottság történetét viszi színre a posztkoloniális Ciprus és London között mozogva, a generációs trauma és a hovatartozás kérdéskörét is feltárva.

A Guardian így írt róla: „Az eltűnt fák szigete fontos kérdést tesz fel nekünk az otthon elvesztéséről, a megküzdésről és a titkokról. Mi, bevándorlók mit kezdünk a múltunkkal? Hogyan érinti gyermekeinket a fájdalom? Adának nincs ciprusi kultúrája, és ami hiányzik, az megsebzi. Shafak azt sugallja, hogy a generációs trauma elkerülhetetlen, és olyan depressziót kínál, amely sok közösség számára ismerős lesz. Ez egy gyönyörű regény – tökéletlen, de lenyűgözővé teszi megalkuvást nem ismerő empátiája.”

Az eltűnt fák szigete
Moobius november karácsony

Az eltűnt fák szigete

Elif Shafak
Európa Könyvkiadó, 2022.03.17.
Nicosia az egyetlen kettéosztott főváros a világon. Más nyelv, más írás, más emlékezet uralkodik a két oldalon – írja Elif Shafak új regényének elején. Mégis van, ami akadálytalanul jár át a görög és a török Ciprus határán: a szél, a madarak – és a szerelem.