Milan Kundera Könyvtár nyílt a szerző szülővárosában, Brnóban
Milan Kundera 94. születésnapja alkalmából nyílt meg a Morva Tartományi Könyvtár (MZK) önálló részlegeként az íróról elnevezett új intézmény. A Morva Tartományi Könyvtár és Kundera együttműködése nem új keletű. Három évvel ezelőtt a könyvtár már rendezett életműkiállítást a cseh származású író munkásságából, mely alkalomra új könyvet jelentettek meg műveinek fordításából, valamint az eddigi legteljesebb bibliográfiát is az MZK segítségével állították össze. Az újonnan megnyitott Milan Kundera Könyvtárban az író cikkeinek eredeti kéziratait, saját fényképeit, rajzait, róla írt tanulmányokat, cikkeket találunk, amelyeket a már hosszú ideje Franciaországban élő alkotó maga gyűjtött össze az elmúlt 40 év során. A könyvtár anyagát Kundera már 2020-ban szülővárosának ajándékozta, azonban elszállítására 2022 októberében került csak sor. A szerző több mint 3000 könyvét vették át, emellett a Morva Tartományi Könyvtár a saját tulajdonában álló Kundera-könyveket és dokumentumokat is áthelyezte új tagintézményükbe. A beérkezett könyveket, dokumentumokat, valamint levelezéseket digitalizálták, majd a nyilvántartásba vétel és a könyvtár megnyitását követően a kutatók és más érdeklődők számára is hozzáférhetővé tették az archívumot.
Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényével vált nemzetközi szinten is igazán ismertté. Műveit 44 különböző nyelvre fordították le. Kundera számára a regény különleges műfaj, amelyben az író az emberi létezés mibenlétét és nagy kérdéseit firtatja, s ez különbözik a filozófiától, hiszen nem logikai úton, hanem a képzelet segítségével próbálja meg a modern létezés vonatkozásait feltárni. Történeteinek célja, hogy adott társadalmi körülményekben megjelenő emberi sorsok alakulásáról meséljen.
A lét elviselhetetlen könnyűsége
Európa Könyvkiadó, 2022.09.14.
Európa Kapszula Könyvtár
Milan Kundera világhírű, Jeruzsálem-, Herder- és Franz Kafka-díjas cseh író – aki 1993-tól francia nyelven publikálja műveit – 1929-ben született Brnóban. Az 1965-ben megjelent, a kommunista személyi kultuszt kifigurázó Tréfa című regényének hatalmas botránya, majd szerepvállalása a „prágai tavasz” során párizsi emigrációra kényszerítette, 1981 óta francia állampolgár.
„Az ember bekötött szemmel halad át a jelenen. Nem tudhatja, hanem legföljebb sejtheti és találgathatja, mit is élt át. A kendő csak később hullik le a szeméről, és ő csak akkor, a múltba visszatekintve állapíthatja meg, mit is élt át és mi volt élményei értelme.” - Milan Kundera: Nevetséges szerelmek
Nevetséges szerelmek
Európa Könyvkiadó, 2023.04.30.
Egy világhírig ívelő pálya kezdetét jelzi ez a csaknem fél évszázados elbeszélésciklus, mely kötetben először 1970-ben jelent meg. Ezt a kiadást dolgozta át, komponálta újra a szerző előbb a francia, majd az 1991-es új cseh kiadás számára, és a magyar fordítás is e legutolsó, Kundera által véglegesnek és hitelesnek tekintett változat alapján készült.
A nagy sikerű szerző számos műve olvasható magyarul is az Európa Könyvkiadó gondozásában. Emellett pedig tavaly egy új életműsorozat kiadását is elindították, amelyben többek között megjelent már a Nevetséges szerelmek; az író saját bevallása szerint is az első olyan műve ez, amelyben megtalálta igazi írói hangját, és már mutatja a tagadhatatlanul „kunderás” stíluselemeket. De az új sorozat részeként három másik műve is napvilágot látott, például Az elrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája című esszéje, amely 1983-ban jelent meg a Le Débat-ban; egyszerre egy védő- és vádbeszéd Európa felé az 1980-as évek derekán.
Az elrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája
Európa Könyvkiadó, 2022.09.24.
A Débat 1983 novemberi számában megjelent és rövid időn belül a legtöbb európai nyelvre lefordított írás egyszerre volt védő- és vádbeszéd.
Milan Kunderát életművéért 2021-ben Franz Kafka-díjjal jutalmazták, amelyet 2001 óta évente ítélnek oda egy-egy még élő írónak, akinek munkái állampolgárságtól, kulturális háttértől függetlenül minden embert képesek megszólítani, emellett hozzájárulnak a demokrácia, a humanizmus elveinek, értékeinek és az egymás iránti tisztelet terjesztéséhez. Korábban olyan neves szerzők vehették át az elismerést, mint Philip Roth, a Nobel-díjas Elfriede Jelinek, valamint 2003-ban Nádas Péter.
