1922-ben, egy véres első világháborút és egy még véresebb polgárháborút követően a cári Oroszország hamvaiból megalakult a Szovjetunió. Egy totalitárius diktatúra vette kezdetét, erős központi ellenőrzéssel, cenzúrával, személyi kultusszal és az igénnyel, hogy minden ellenségnek vélt személyt és csoportot likvidálni kell. A félelem és a terror időszaka volt ez, ahol valós vagy koholt vádak alapján, mindenféle tárgyalás nélkül bárkit börtönbe lehetett vetni, a Gulagra lehetett száműzni, vagy ki lehetett végezni. Habár az idő előrehaladtával enyhültek a körülmények, igazi áttörés a Szovjetunió felbomlásáig nem történt.
1989-ben aztán a Szovjetunió felbomlott Oroszországra és a szovjet utódállamokra, amelyekben megindult egy demokratizálódási folyamat. Oroszországban a folyamat gyorsan elhalt, mert habár látszatra szabad választások voltak és vannak, de a vezető leválthatatlan, és a régi körülmények, ha nem is olyan mértékben, mint a múltban, de ugyanúgy fennmaradtak. Az események akkor vettek egy még sötétebb fordulatot, amikor Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát. Ez egy olyan nemzetközileg elítélhető lépés volt, amely megalapozta az ország tovább radikalizálódását. Ennek esett áldozatul a két orosz író, Grigorij Cshartisvili, írói álnevén Borisz Akunyin és Dmitrij Bikov is. Az Oroszország elleni „beismerő vallomást” úgy szerezte meg a két írótól két Kreml-párti komikus, hogy ukrán tisztviselőknek adva ki magukat telefonbeszélgetést folytattak le velük, amit rögzítettek. A hangfelvételekből kiderül, hogy a két író Ukrajnát támogatja, és elítéli az orosz agressziót. Ezután az orosz felügyeleti hatóság, a Rosfinmonitoring a szélsőségek és terroristák listájába vette Borisz Akunyint, majd büntető eljárás is indult az orosz–grúz krimiíró ellen. A vádak közé tartozik a „terrorizmus igazolása” és a hadseregről szóló „álhírek” terjesztése is. Ilyen álhíreket terjeszteni bűncselekménynek minősül, egy 2022-ben hozott törvény miatt, amely akkor lépett érvénybe, amikor februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát. A Kreml kritikusai közül sokan e miatt a törvény miatt hagyták el hazájukat, akik maradtak, azoknak pedig kemény cenzúrával kell szembenézniük mind a mai napig.
Oroszország egyik vezető kiadója, az AST az események után bejelentette, hogy felfüggeszti Akunyin és Bikov könyveinek kiadását és további terjesztését. A Londonban élő 67 éves Akunyin reagált a kiadó bejelentésére és a könyvei betiltására: „Egy látszólag jelentéktelen esemény a könyvek betiltása, de néhány író terroristának nyilvánítása valójában fontos mérföldkő. Oroszországban a szovjet idők óta nem tiltottak be könyveket. Írókat a nagy terror óta nem vádoltak meg terrorizmussal. Ez nem egy rossz álom, ez a valóságban történik Oroszországgal.”
Annak ellenére, hogy a hatalom szemében ellenséggé vált, Akunyin mind a mai napig az egyik legnépszerűbb kortárs orosz író, aki számos, sikeres történelmi, bűnügyi és kalandregény szerzőjeként ismert. Emellett társalapítója egy „Igaz Oroszország” nevű szervezetnek, amely olyan orosz értelmiségiekből áll, akik az ukrán menekülteknek és az orosz emigránsoknak segítenek boldogulni.