Megváltott szerető

Ezúttal Phury a főszereplőnk! Talán az a testvér, akit eddig a részig a legkevésbé kedveltem, upsz. Igen, ilyen is van. Bár az is igaz, hogy nem sokat tudtam meg róla; szerelmes Bellába, füstöli a kábszert és mániákusan önfeláldozó. Ja, és szűz! Igen, ez kiemelten fontos. Kicsit azért illúzióromboló volt a könyv kezdete, be kell vallanom, mivel az alatt az x idő alatt olyan kevés kommunikáció zajlott a főszereplő között, ami számomra nem volt reális.
Egyébként kicsit visszatérve az előző részhez, nekem ott nagyon elkezdte izgatni a fantáziámat Phury és Cormia párosa, volt néhány jófajta jelenet… Na meg abban a részben változott át John is végre. Őt ebben a részben még szerettem, aztán sajnos elindult a lejtőn, de próbálok pozitív lenni, mert azt mondják, elég jó az ő része is. Ami nem csoda, hisz J. R. Wardról van szó; ha Phuryt meg tudta velem szerettetni, akkor Johnt sem lesz nehéz.
Igen, kimondom, én megszerettem Phuryt. Nagyon érdekes figura; „az erények megtestesítője”, „mindenkinek a barátja és mindenki szereti”. Ilyesmiket mondott róla Cormia, de sajnos nem volt igaza. Valóban nagyra tartja az erényeket, de ez szerintem inkább csak felszín volt mindig is. És hogy mindenkinek a barátja és mindenki szereti? Nekem nagyon nem ez jött le. Leginkább annyiból állt a testvérek és Phury kapcsolata, hogy Phury magasról tett rájuk, míg a testvérek totál félreértelmezték a csávót. Túl későn látták meg a süllyedő hajót. Wrath is rosszul kezelte a viszonyukat, engem nagyon megviselt, amikor "megbüntette". Zsadistot néha felpofoztam volna, úgy felidegesített (és rájöttem, hogy csak a saját részében kedvelem), nem bánt jól a testvérével.
Szóval a könyv nagy részében Phury álszentnek lett bélyegezve, míg elmerült az önsajnálat és önutálat tengerében, s az elérhetetlen vágyban, hogy „hős” legyen. Emellett Cormia csodás jellemfejlődésen ment keresztül, és őt is nagyon megkedveltem, pedig eleinte kifejezetten irritált. John és Xhex között perzsel a levegő, Tohr végre színre lép, Lash meg te jó ég, na meg Rehvenge…!!! Nagyon sok minden történt ebben a részben, de szerencsére fókuszban maradt a párosunk, és azért hadd jegyezzem meg, hogy azok a spicy jelenetek első osztályúak voltak. Phury sosem vonzott külsőleg, hiszen mindenki a hajától volt odáig meg vissza, nekem meg a hosszú színes hajtól kicsit feminin hatást keltett...
Nagyon kevés hiányzott az 5 csillaghoz, főleg az utolsó jeleneteknél, amikor azt hittem, már nem is fogok sírni (eddig mindegyik rész megsiratott legalább egy picit, úgyhogy ez alap elvárás volt), aztán bumm. Annyira boldog voltam, hogy Phury megtalálta a helyét, annyira büszke voltam rá, hisz nagy dolgokat vitt véghez, és nem csak a Testvériséggel kapcsolatban, hanem önmagával szemben is. Az biztos, hogy benne van a top 3 kedvencemben mint férfi szereplő. Viszont valami ott az elején meg talán a végén is rontott az élményen, nem kaptam meg mindent, amire vártam, így 4,5 csillagra értékelném, de azt maximálisan kiérdemelte.
Pont az ilyen váratlan és kellemes csalódásokért fogom töretlen lelkesedéssel olvasni és ajánlani ezt a sorozatot.