Hosszúsági fok

"A felfedezések korában a "földrajzi hosszúság problémája" jelentette a legnagyobb tudományos kihívást. A hosszúsági fok meghatározásának képessége híján a tengerészek a szó szoros értelmében elvesztek a tengeren, amint eltűnt szemük elől a szárazföld. A hajók a parti sziklákon futottak zátonyra, az ismert tengeri utak használói pedig könnyű prédát jelentettek a kalózoknak.
1714-ben az angol parlament óriási jutalmat ajánlott fel annak, akinek a földrajzi hosszúságot meghatározó metódusa sikeresnek bizonyul. A tudományos elit - Galileitől Sir Isaac Newtonig - az égboltot térképezték fel, abbéli bizonyosságukban, hogy a válasz a csillagok közt rejlik. Egyetlen ember, John Harrison mert csak mechanikus megoldásban hinni - egy olyan órában, mely a tengereken olyan precízen méri az időt, amire addig még a szárazföldön se igen volt példa. És megkezdődött a verseny...
Egy történet, mely legalább annyira szól a kor fondorlatairól, mint a tudományról... A tudás valóságos kincsestára azoknak, akiket érdekel a történelem, a földrajz, a csillagászat, a navigáció, az órásművesség, és - nem utolsósorban - az emberi becsvágy és kapzsiság." (The Philadelphia Inquire)