Veritas évkönyv 2015

"Napjainkban egyre inkább elterjedőben van az az álláspont, miszerint az adott korszak szereplőinek tudniuk kellett volna a jövendőben bekövetkező eseményekről, ismerniük kellett volna ezt vagy azt, ekként vagy akként kellett volna cselekedniük... és a sor hosszan folytatható.

Akik így vélekednek nem egy esetben egyetlen egy dokumentummal, forrással sem tudják alátámasztani feltételezéseiket, de hosszú évtizedek, évszázadok távlatából megmondják/megírják: mit és hogyan kellett volna másoknak egykor tenniük.

A VERITAS Történetkutató Intézet munkatársai, ezen Évkönyv írásainak szerzői, nem ezt mondják el és nem ezt írják le itt közreadott írásaikban, hanem azt, hogy mit és hogyan tettek múltunk meghatározó szereplői. Döntéseik, cselekedeteik alapján miként alakultak a történések, lett volna-e más lehetőségük, és ha igen, miért azt választották, amit választottak.

Ma nagy a divatjuk a narratíváknak. Aki nem ezekről szól, és ír, szinte kizárja magát bizonyos történészi körökből. Magam úgy vélem - és hittel vallom -, hogy a történelemben a tényeknek is szerepük és jelentőségük volt, és van ma is. A tények ismerete nélkül nem lehet hitelesen bemutatni a múltat, amelyben az is szép, hogy nem egy esetben jóval sokszínűbb, mint ahogy gondolnánk. Egy-egy történés, személy szerepének bemutatása, elemzése különböző eredményeket hozhat. S kin ek van igaza? - tehetik fel a kérdést joggal Tisztelt Olvasóink, amire nem is olyan könnyű választ adni.

Minden bizonnyal azoknak, akik a már többször hangoztatott elvet vallva-- harag és elfogultság nélkül - adnak képet a magyar történelem elmúlt közel másfél évszázadáról, mégpedig úgy, hogy annak dicső és szívesen felejtendő történéseit sem hagyják ki a történelmünkből, mert a múltunk egésze a miénk, annak szerethető és valamennyiünket szomorúvá tevő eseményeivel, szereplőivel együtt." (Szakály Sándor)