Emily Brontë Üvöltő szelek
"...van, vagy kell még lennie valakinek, rajtad kívül, akiben te is benne vagy még."
Mit is írjak? Van a szívemben egy különleges hely, ami ennek a kötetnek ad otthont. Ha egy könyvet kellene választanom a több száz közül, amit megtarthatok, ez lenne az. Többször olvastam már, és végérvényesen, visszavonhatatlanul örök kedvenc marad.
Catherine és Heathcliff kapcsolata, amely minden elpusztít és a végtelenségig tart. Fűszerezve ármánnyal, bosszúval, cselszövéssel, mindezt régies megfogalmazásban tárva elénk.
Emily Brontë egyetlen prózai műve. Többlépcsős narráció, a szereplők, visszatekintve a múltba mesélik el a történetet. Évtizedeket felölelő családregény, amelynek központjában egy hátborzongató szerelem áll.
Nővérei számára is talány volt, miért írta meg Emily ezt a történetet. Elképzelem, ahogy sötétzöld ruhajában ül a kopott fenyőasztalnál, és az utolsó tintacseppet is felhasználva szorgosan ír, minden érzelmet, gondolatot átadva ebben a gótikus remekműben. Lélekben ebbe a korba repít, és varázsol el.