Ennek a könyvnek hatalmas mélysége van! Ez az egyik legérzelemgazdagabb és legerősebb üzenetű regény, amit eddig olvastam. Az elmúlásról, a gyászról és egyben a gyógyulásról, reményről szól. Feldolgozza azt, hogy egy fiatal nő hogyan is dolgozza fel a számára legfontosabb személyek elvesztését, amelyben a természetnek is hatalmas szerepe van. A kert, a vidéki élet, és a természet segíti Amandet előre a gyógyulás útján. A kis vidéki ház egyszerre jelent számára menedéket és kihívást, ahol a szerelemhez, a családhoz kötő emlékek árnyékában új életet kezdhet. Egy pillangó, egy kóbor macska, és az előző tulajdonos kertészeti jegyzetei, mind-mind olyan kis csodák, amelyek lassan megnyitják az őrlődött szívét. Ahogy a természet kezd feléledni, úgy éled fel Amandeben is a remény egy új kezdetre. Bár a fájdalomtól sosem szabadulhat meg végleg, meg kell tanulnia együtt élni vele.
Ájánlom mindenkinek, aki egy olyan regénye vágyik, melyben egy sebzett lélek gyógyulásának folyamatát követheti végig egy igazán szívhezszóló történet által! ♡

Az egyik leggyönyörűbb könyv, amit valaha olvastam.
Szívszorító, mégis felemelő lélektani regény a gyászfeldolgozásról, gyógyulásról és újrakezdésről.
-----
A történet főszereplőjét, Amande-t szörnyű tragédia éri: néhány óra leforgása alatt elveszíti imádott férjét és a még meg nem született gyermekét - ezekkel együtt pedig a boldog jövő képe is szertefoszlik számára.

Egy kis erdei házikóba menekül, ahonnan az emberek mellett még a napfényt is kizárja az életéből. Olyan, mintha még a házhoz tartozó gazos, elhanyagolt kert is osztozna a gyászában.
Eleinte a fájdalom teljesen maga alá temeti Amande-t, ám egyik nap talál valamit az előző tulajdonos kidobásra ítélt dolgai között, aminek segítségével kilábal a szomorúságból, ami visszahozza őt az életbe, és ami egész további életét gyökeresen megváltoztatja.
Ez adja azt a szikrát, mely idővel újra fényt hoz az életébe, és amelynek nyomán a gyógyulás útjára lép.
A történet visszaemlékezések által lassan bontakozik ki, megtudjuk, mi történt pontosan Amande szeretteivel, hogy hogyan birkózik meg a veszteséggel, és miként talál vissza fokozatosan az életbe, az emberekhez és önmagához az apró tevékenységek, szertartások és a természet segítségével.
Ha szereted az olyan könyveket, melyekben bár nincs túl sok fordulat és izgalom, de annál több a mélység, akkor ezt a regényt szívből ajánlom.
-----
„Azt a boldogságot, amit a szívemben, azt a fényt, amit a szememben gyújtott, ezen a világon már semmi és senki nem veheti el tőlem.”