A Minden csendes és nyugtalan egy precízen megírt, finomhangolt regény Kovács Krisztiántól – azoknak, akik szeretik az aprólékosan megmunkált prózát.
Talán túlságosan is szabályos: néha úgy éreztem, mintha egy mérlegen adagolták volna a történetet. Aki viszont a rendezett, stílusos történetvezetést keresi, megtalálja benne, amit szeretne.

Az Ablakok az ébrenlétben egy olyan regény, amely egyszerre nosztalgikus és fájdalmasan őszinte. Kovács Krisztián könyve az Y generáció felnövéstörténetét meséli el, de nem pusztán egy korszak lenyomata – sokkal inkább egy érzés, egy állapot, amelyben az idő és az emlékek egymásba csúsznak.
A történet középpontjában egy vidéki kisvárosban szövődő barátság áll. Az írás hangulata egyszerre lírai és kegyetlenül realista: a karakterek esendősége, a múltba kapaszkodás vágya, és a barátság megtartó ereje mind-mind olyan témák, amelyek sok olvasó számára ismerősek lehetnek.
A könyv legnagyobb ereje talán abban rejlik, hogy nem idealizálja a fiatalságot, hanem annak minden ellentmondásával és fájdalmával együtt mutatja be. Az álmok és a valóság közötti feszültség, az idő múlásának nyomasztó tudata és a barátokhoz fűződő kapcsolataink rétegzettsége mind olyan elemek, amelyek miatt az Ablakok az ébrenlétben egy igazán mély és elgondolkodtató olvasmány.
“– Mi a barátság?
– Ha nem tudsz szabadulni a másiktól. A közös emlékektől. A ragaszkodástól.”
Szerintem nem olvastam még hasonlót, de roppant érdekes volt egy hazai írótól ilyen témában olvasni.Nagyon hiteles volt a történet, rég olvastam ilyen jót az emberi kapcsolatokról:) Nőket tudom milyen egy csajos barátság vagy egy igazi férfi-nő barátság, így érdekesen olvastam, hogy milyen is lehet egy pasis barátság.
Ha szereted azokat a könyveket, amelyek az élet apró, mégis meghatározó pillanatait nagyító alá helyezik, akkor ez a regény biztosan hatással lesz rád.