,,Lehet, hogy pont azért nem tudunk szeretni, mert arra vágyunk, hogy bennünket szeressenek, vagyis a másiktól várunk valamit (szeretetet), ahelyett, hogy követelmények nélkül fordulnánk hozzá, és beérnénk puszta jelenlétével.’’
Miközben sodródunk Tereza és Tomas történetével, bennünk is felmerülnek elgondolkodtató kérdések szerelemről, szabadságról, az élet fontos dolgairól. És hogy kapunk-e választ? Mindenesetre megtalálhatjuk Kundera segítségével, önmagunkban…

Az alig néhány oldalas fejezetekből álló mű nagyon mély filozófiai, politikai, erkölcsi kérdéseket boncolgat, miközben egy furcsa (vagy talán mégsem furcsa...) szerelmi történetet ismerhetünk meg. Két főszereplője Tomáš, a szoknyabolond sebész, és Tereza, a kisvárosi pincérnő, akik hat véletlennek köszönhetően találkoznak és egymásba szeretnek.
Ezen kívül rengeteg mindenről szól ez a regény. Szinte oldalanként lehetne róla hosszú filozófiai eszmefuttatásokat írni életről-halálról, szerelemről, nőkről-férfiakról, politikai eszmékről és rendszerekről, kapcsolatokról, a(z emberi) létről, önmagunkról és még millió más dologról, ami felmerül bennünk a mű olvasása közben...