Markovits Rodion (1884–1948) író, újságíró az Ugocsa vármegyei Avas-medencei Kisgércén született (ma Románia, Szatmár megye). Ügyvédként végzett; az első világháborúban a galíciai, vohíniai fronton orosz hadifogságba esett, s Kelet-Szibériába, a Habarovszk közeli táborba került. Az orosz polgárháborúban belépett a Vörös Hadseregbe, s Jaroslav Hašekhez hasonlóan, az I. Nemzetközi Brigád tagjaként közreműködött a cári kincsek Moszkvába szállításán az úgynevezett „aranyvonaton”. 1921 májusában érkezett vissza szülőfalujába. Írói nevét Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének főszereplőjétől, Raszkolnyikovtól kölcsönözte. Első novelláskötete 1925-ben jelent meg, amit a világsikert hozó Szibériai garnizon című kollektív riportregény követett 1927-ben. A folytatást Aranyvonat címmel, 1929-ben jelentette meg. Ezt követően még több elbeszéléskötetet és egy regényt (Sánta farsang, 1933) kiadott. Aktív hírlapírói pályája (Temesvári Hírlap, Szabad Szó) mellett a Bánsági Magyar Írók Szervezetének elnökeként is tevékenykedett. 1948 augusztusában álmában hunyt el, szívelégtelenség miatt.