Természetesen Poe miatt keltette fel a figyelmemet (amúgy a katonai akadémiás dolog olyan hidegen hagy, mint a jégverem, gyilkosság ide vagy oda), és az ő karaktere is a történet legnagyobb erőssége. Nagyon tetszett, ahogy az író megjelenítette, és igazán feldobta az amúgy meglehetősen szürke és jellegtelen szereplőgárdát.
A sötét hangulata megfogott, de kissé túlírtnak tartom, lehetett volna 100-200 oldallal rövidebb, hogy jobban fenntartsa a feszültséget.
A végével kapcsolatban vegyesek az érzéseim, mert benne van a kedvenc narratív csavarom és a végső fordulat is tetszik, ami előtte történik, az viszont nagyon nem. Az epilógus hagy némi bizonytalanságot az olvasóban, amit én kifejezetten szeretek, jó, ha tovább lehet gondolni a történetet.
Pár éve már láttam a filmet, szerintem teljesen korrekt adaptáció, se több, se kevesebb, mint a könyv.