Valószínüleg nincs olyan ember a földön, akinek ne lenne ismerős a A kis herceg című könyv.
Nekünk anno általánosban kötelező olvasmány volt, én pedig becsületesen el is olvastam és bár megmaradt néhány jelenet az emlékezetemben, de bevallom őszintén, hogy úgy összességében a teljes cselekményét totálisan elfelejtettem.
Szerintem a kis herceg története sokkal több, mint egy kis mese gyerekeknek, felnőtt fejjel olyan gondolatokkal találkozhatunk benne, amelyeken kissé el tudunk elmélkedni, és ezeket gyerekként még nem tudjuk úgy megérteni.
Igazából nehéz erről a könyvről egy úgynevezett “könyvajánlót” írni, mert ezt inkább el kell olvasni és Te magad is megérted, hogy miért örök klasszikus ez a történet. Személy szerint én mindenképp ajánlom mindenkinek, aki olvasta is már gyerekkorában, hogy olvassa el újra felnőttként is, mert sokkal többet fog adni most, mint akkor és ez egy olyan könyv lehet mindenki számára, amihez néha néha visszatérhet, amikor egy kis útmutatásra van szüksége a szürke hétköznapokban.
Én legalábbis biztos, hogy könnyen elérhető helyre teszem, és sűrűbben fogom lapozgatni, főleg akkor, ha szükségem van egy kis emlékeztetőre, hogy mi is a fontos az életben. Mert “nagyon egyszerű: a szívünkkel látunk igazán. A szemnek a lényeg láthatatlan”.