A Folyók vannak az égben egy olyan történelmi fikció, ami a klímaváltozást helyezi a cselekmény középpontjába, s mindezt egyetlen vízcsepp útját követjük végig az ókori Mezopotámiától a 19. századi Anglián át napjainkig. Maga a témafelvetés érdekes, de inkább ajánlanám azoknak az olvasóknak, akik szeretik Shafak könyveit, vagy a történelmi fikciót, mint műfajt.
Viszont kétségtelen, hogy az írónő regényeinek vannak a legjobb idézetei, amiken el lehet gondolkodni, és amik képesek arra, hogy megfogják az embert.

,,Annyira igyekezett, hogy valaki mássá válhasson, önmaga boldogabb és felszabadultabb változata akart lenni. Nem sikerült.‘’
💧 Ha érdekelnek a kevésbé mainstream kultúrák, az önmegvalósítást és önazonosságot különböző helyszíneken és korokban kereső, érdekes sorsú és a maguk módján végtelenül bölcs, ismerőseiknek és nekünk, olvasóknak is utaz mutató karakterek… akkor valószínűleg nem ez lesz az első Shafak-könyv, amit olvasol!
💧💧 Amennyiben mégis, engedd meg, hogy átnyújtsam meghívódat letűnt történelmi korokba, az 1800-as évek Londonjába és Mezopotámia ókori világába, egykori területen zajló jelenlegi helyezetekbe, a szépen kurált, óriási múzeumok háttérmunkálataiba.
💧💧💧A kötetben sok sors, nép, vágy és eszmény fonódik egybe, csorog ugyanabba a két folyóba a víz és az idő körforgását szemléltetve, és egészen más szempontból, sőt, szempontokból nézhetünk rá a Gilgames-eposzra. Lassan hömpölygő, emlékőrző víztömeg ez a könyv, amelyben igazán megéri elmerülni.