Lev Tolsztoj (1828–1910) az orosz és a világirodalom egyik legnagyobb hatású alkotója, s egyben vallási gondolkodó, aki szembefordult egyházával, s nézeteit elszánt hívei, a „tolsztojánusok” igyekeztek megvalósítani életükben. Olyan komplex remekművek alkotójaként, mint a Háború és béke, az Anna Karenyina, a Feltámadás, az Ivan Iljics halála, élete vége felé az irodalmat már haszontalanságnak tartotta, s csak erkölcsi tanmeséket írt. Alakja és életműve csupa ellentmondás: a gazdag, féktelen gróf és az egyszerűséget kereső, paraszti munkát végző ember; a lélek minden szövevényét ismerő és ábrázoló művész, aki ugyanakkor egyszerű erkölcsi törvényeket próbál közvetíteni; önmegtartóztatást hirdető gondolkodó, aki leginkább az önmegtartóztatásra volt képtelen – de az ellentmondásokkal együtt mégis volt – van – benne valami fenségesen, már-már istenien egységes szellemi és alkotóerő.