Főszereplőnk Daniel, egy fiatal fiú, aki az édesapjával él együtt, és egy könyvesboltot működtetnek. Az édesapja egy alkalommal elviszi őt az Elfeledett Könyvek Temetőjébe, ahol megkéri, hogy válasszon magának egy könyvet. Daniel nem is sejti, hogy ezzel a választással mennyi eseményt indít el. A könyv, amelyet kiválaszt, Julian Carax műve, A szél árnyéka lesz. Egy hihetetlenül értékes és különleges történetet tartalmazó regény, ráadásul Daniel az utolsó példányt kaparintja meg.
A könyvhöz hamar ragaszkodni kezd, és bár sokan szeretnék megszerezni tőle, senkinek sem hajlandó odaadni. Elhatározza, hogy kiderít mindent a könyvről és a szerzőről, mert nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy a többi példány rejtélyesen elégett. Minél jobban beleássa magát a nyomozásba, annál inkább rájön, hogy különleges történettel áll szemben, és ahogy egyre többet megtud, úgy lesz ő maga is veszélyben.
Rengeteg szerethető karakter jelenik meg a regényben, személyes kedvenceim Daniel édesapja és Fermín voltak. Zafón zseniálisan ír, a történet magával ragad és végig sodorja az olvasót.
Aki egy igazán különleges és izgalmas regényt keres, amelyben a szerző stílusa és írásmódja lenyűgöző, annak ezt a könyvet semmiképpen sem szabad kihagynia.

Zafón nagyon régóta a kedvenc szerzőim közé tartozik, így nem volt kérdés, hogy ezt a sorozatát is egyszer ki szeretném olvasni.
Sokáig visszatartott, hogy ezután már nem lesz semmi, amit olvashatnék tőle, ráadásul elég nagy elhivatottság is kell hozzá a terjedelme miatt. Végül pont ez okozott problémát: sajnos kofogott rajtam a hossza a nyári pörgős napokon. Így mindenképp ŐSZI olvasmánynak ajánlanám, ha sorra szeretnéd te is keríteni. A hangulata, a dinamikája és még a történet is az őszért kiált.