Anna Kadabra kalandjai már több mint 1 millió példányban keltek el Spanyolországban!

Pedro Mañas díjai:

• Everest kiadó, Leer es Vivir díj
• Anaya kiadó, Ciudad de Málaga díj
• SM kiadó, El Barco de Vapor díj
• Anaya Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Díj, ami nem mellesleg a spanyol nyelvű gyermekirodalom legrangosabb díja

De honnan is indult Anna Green élete? Minden kezdet nehéz, ez szent igaz, de gondoljunk bele abba, amikor a kicsi lány éppen csak elköltözött egy teljesen másik városba, senkit sem ismerve, teljesen elveszetten. Majd azon kapta magát, hogy a pálca, a varázsige napló és egy sokat rejtő kódnév („Anna Kadabra”) a mindennapjai részévé váltak. Hogy még egy kis pikantériát adjon a sztorinak az írónő, a kisváros neve Moonville. De ha se seprűje, se köpenye, se bosziorra, egyszerű tornacipőt hord, az arca is szeplős, és még ügyetlen is, akkor miért szeretik ennyien?

A sztorin túl azért is tudott ennyire közkedveltté válni a sorozat, mert maximálisan a gyermekek igényeihez és képességeihez van igazítva. Természetesen egy kisgyerek, aki éppen csak hogy megtanult olvasni, nem fog egyből egy Shakespeare-szonettel kezdeni, és valószínűleg Dosztojevszkijt sem fogunk a kezében látni (Vagy ki tudja?). Mindenesetre a rövid fejezetek és a könnyed szövegkontextus teljesen gördülékennyé teszi a kicsik számára is az olvasást, így nemcsak a való élethez köthető tanulságot tudják levonni, de tökéletes első lépést is jelentenek az olvasás megkedvelése felé. Mennyire lehet a valósághoz kötni a könyv tartalmát, ha boszorkányokra, varázslatra és varázspálcákra alapoz a történet? A válasz egyszerű. A főszereplőnek ugyanúgy vannak barátai, életre szóló kalandjai és megpróbáltatásai, mint bárki másnak. A különböző kötetek különálló könyvként is remekül helytállnak, de pillantsunk bele, mitől is olyan különlegesek:

Annának első kalandja során nemcsak a költözés nehézségeivel kell szembenéznie, hanem sok minden mással is. Túl kell tennie magát rajta, hogy nem éppen azt a stílust viseli a ház, amit ő otthonnak nevezne, a környék sem a legcsábítóbb a maga szellemkastélyával, és amikor végre azt hinné, hogy legalább egy édi-bédi kiscicában barátra lelt, rájön, hogy egy macska is tud titokzatos lenni. A padláson rejtőzködő furcsaságokról nem is beszélve.

A második részben már Pedro Mañas, a Madridban született író annyira engedte szabadjára a fantáziáját, amennyire csak tudta. Csillámporos kakikupac, telihold klub, szárnyas disznókornis, aki megmentésre vár, és mindezt egy lépésről lépésre követhető nyomozás tartja össze. Na meg persze ne felejtsük ki a hű kis bajtársat, Cosmo cicát.

A harmadik részben Madame Prugne felfüggeszti a varázsleckéket a hatalmas hőség miatt, így amikor kicsit kimozdulnak a boszi tanoncok az iskolapadból, egy „Szörnyeteg a fürdőkádban” bonyolítja tovább a szálakat. A helyszín továbbra is Moonville kis városkája, azonban az olvasók immár Szörnylápba is eljuthatnak. Lila csápos splugelt a fürdőkádban? Nos, jobb, ha magadnak deríted ki, ez mit is takar!

A negyedik részben, azaz az Éjféli buliban, már a 7-10 évesek figyelmét is felkelti a ‘buli’ szó, nemcsak a tizen- és huszonévesekét. Pontosan ezért ragadta meg a lehetőséget az egyébként versírásban is remeklő Pedro, hogy kihozza a legtöbbet egy halloweeni buliból, ami az egyetlen olyan dátum az évben, amikor nem kell a szörnyeknek és a boszorkányoknak rejtőzködni. Azonban a buliba Anna Kadabrán kívül csak beleszólnak a szülei is. Nem is akárhogy! A role-modellként is helytálló főszereplő mellett megjelennek a visszatérő szereplők is, köztük Oliver Darkkal, aki szintén a saját buliját szeretné megtartani, ugyanazokkal az emberekkel, mint Anna. Ahogyan a már egyetemistaként is kitűnően tehetséges író műveire igaz, ezekben a könyvekben a humor és az eredetiség dominálnak, mindamellett, hogy a mindennapi élet csodáit helyezik a fókuszba.