Dobi István, a "mobilitás csodája"
Interjú
Révész Sándor Dobi Istvánról szóló könyve októberben jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. A kötet kapcsán a szerzővel Mink András történész beszélgetett az OSA Archivum szervezésében.
A beszélgetőtársak megegyeztek abban, hogy Dobi István valóban egy elfeledett figurája a huszadik századi magyar történelemnek. Arra a kérdésre, hogy miért kezdett el mégis Révész Sándor vele foglalkozni, mi fogta meg az államfő személyiségében, életpályájában, a szerző elmondta:
"Először 2008-ban találkoztam vele, amikor kijött Ortutay Gyula naplója, ami tele van Dobi Istvánnal, és ebben a könyvben rendkívül drámai kép bonatkozik ki arról a Dobi Istvánról, aki tele van keserű panasszal, gyűlöli ezt az egészet, ami körülötte van. Rákosit, Nagy Imrét, Kádár Jánost, mindenkit hevesen szid, tele van összeeskövés-elméletekkel, üldözési mániával, egy nagyon megkeseredett, nagyon kétségbeesett ember képe rajzolódik ki.
Mi ezt természetesen nem így láttuk, mert az van a közemlékezetben, hogy van egy fickó, aki majd 20 éven keresztül a legmagasabb méltóságokat töltöte be, miniszterelnök volt és államfő, és mégsem számított semmit. Annyit lehetett tudni, hogy alkoholista csicskása volt Rákosinak, Kádáréknak, aki egyáltalán nem méltó a figyelemre. És ez egyáltalában nem így volt. Volt ő fiatal, magával ragadó, a közönségét elvarázsló szónok, ifjú szociáldemoktara, majd kisgazda, és lényegében a magyar agrármunkásság első számú vezetője 1945 előtt."
Révész Sándor szerint Dobi István pályája a szegény gyerekkortól az antifasiszta ellenállásig lényegében egy példamutató pálya.
„Az egész pálya úgy, ahogy van, tele van borzasztóan fontos, helyenként nagyon kínos, bonyolult tanulságokkal és dilemmákkal, és ezt szerettem volna megírni. A mobilitás csodája, hogy honnan jött és hova jutott el a kormányban.”
A teljes beszélgetés itt visszanézhető:
Dobi István - Az elfeledett államfő
Egy nincstelen parasztfiú útja a hatalomba
Európa Könyvkiadó, 2020.09.15.
Ki volt Dobi István? Nem könnyű eldönteni erről az ismerősnek tűnő, ám mégis az ismeretlenségbe süllyedt államfőről, hogy ki is volt valójában. Talán „a szegényember legkisebb fia”, aki megküzdött a szegénységgel és névleg elnyerte a fél királyságot, de valódi király még a trónján sem lehetett.
