Egy szuahéli fiú felnövéstörténete az erőszakkal teli afrikai gyarmatosítás korszakában
Friss megjelenés
A Paradicsom egy szuahéli fiú, Yusuf felnövésének története – Afrika mítoszaival és ábrándjaival, a bibliai és a koráni tradícióval a háttérben –, ahogy a gyarmatosítás előrehaladtával és az erőszaknak teret engedve eluralkodik az erkölcsi romlottság.
„Finoman rétegzett, durva-furcsa, mégis csodaszép… Költői elevenségével igéző regény Afrikáról és az ismeretlen hatalmáról.”
The Independent
Az Ezeregyéjszaka meséi keverednek a Korán-ból és a Bibliá-ból ismert József történetével az irodalmi Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah nagy sikert aratott varázslatos elbeszélésében – ahogy jelen van benne a 20. századi eleji Afrika gyarmatosítókkal és erőszakkal teli szörnyű és kíméletlen valósága is.
A tizenkét éves Yusufot az apja, adóssága fejében zálogba adja a dúsgazdag Aziznak, aki a kontinens keleti partvidékéről indul újra és újra kalmárkodni az ország szívébe, a dzsungel borította hegyek közt lakó vadállatok és vademberek közé. A kalandos expedíciók alaposan megedzik az időközben fiatalemberré serdülő fiút, de a legnagyobb megpróbáltatások mégis a kereskedő fallal körülzárt, paradicsomi idillt idéző kertjében várnak rá. Innen nyílik ugyanis ajtó a házban titokzatos módon rejtőzködő nők szobájához, ahová egy nap Yusuf is bebocsátást nyer.
„Hangulatos portré a változás küszöbén álló Afrikáról…Megrendítő elmélkedés a szabadság természetéről és az ártatlanság elvesztéséről."
The New York Times Book Review
Paradicsom
Európa Könyvkiadó, 2023.04.20.
Az Ezeregyéjszaka meséi keverednek a Korán-ból és a Bibliá-ból ismert József történetével az irodalmi Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah nagy sikert aratott varázslatos elbeszélésében - ahogy jelen van benne a 20. századi eleji Afrika gyarmatosítókkal és erőszakkal teli szörnyű és kíméletlen valósága is.
„Gurnah tiszta és világos lírai prózában idézi meg a világát – ami már önmagában is egy kis paradicsom… Az öröm, a szomorúság és a veszteség ábrázolása átragyogja e könyv minden lapját, hatása maradandó.”
The Guardian
Abdulrazak Gurnah 1966-ban tizennyolc évesen menekült el szülőföldjéről, Zanzibárról, az arab lakosságot ért üldöztetés elől. 1968-ban az Egyesült Királyságban telepedett le, itt végezte tanulmányait és lett az irodalomtörténet professzora a Kenti Egyetemen. Kutatási szakterülete a gyarmati irodalmak.
Már magyarul is olvasható, Utóéletek című, tizedik regénye 2020 októberében jelent meg, és rá egy évre kapta meg az irodalmi Nobel-díjat „a gyarmatosítás következményeinek és a menekültek sorsának megalkuvást nem ismerő és együttérző bemutatásáért, a kultúrák és a kontinensek közötti szakadék feltárásáért”.
„Az elveszett Afrika hangjainak emlékezete… bonyodalmas úti kalandok, társadalmi dokumentum, politikai vádirat és egy halálra ítélt szerelmi kapcsolat története.”
The Sunday Times
Utóéletek
Európa Könyvkiadó
Brutális erőszak, elnyomás, népirtás. A Német Birodalom XIX. század végi kelet-afrikai gyarmatosítási politikája és gyakorlata nem sokban különbözött a későbbi, egy kontinenssel odébb véghez vitt háborús stratégiájától. Az itt élőknek a nyugodt élet kialakítására vajmi kevés az esélyük - a véráztatta földek útjait emberi koponyák és csontok szegélyezik.
Az Európa Könyvkiadó Abdulrazak Gurnah-életműsorozatának második kötete, a Paradicsom az író negyedik, Booker- és Whitbread-díjra jelölt regénye először 1994-ben jelent meg.
