Ferenc pápát, David Attenborough-t és Alekszej Navalnijt is jelölték a Nobel-békedíjra 2022-ben
Január 31-én lezárult a Nobel-békedíjra való jelöltállítás. Világszerte több ezren jogosultak jelöltet állítani, köztük valamennyi ország törvényhozói és kabinettagjai, korábbi díjazottak és néhány egyetemi tanár is. A norvég Nobel-bizottság öt tagja az év első ülésén, március 4-én személyes preferenciáit is előterjesztheti.
Bár a teljes listát (a jelölőkkel nevével és azokéval, aki csupán jelöltek maradtak) a Nobel-alapszabályok értelmében a Nobel-bizottság 50 évig titokként őrzi, az egyes jelölőknek jogukban áll nyilvánosságra hozniuk jelöltjeiket, így az idei listáról is kiszivárgott néhány esélyes név.
A mianmari demokrácia védelmezői; egy fehérorosz ellenzéki vezető; Ferenc pápa; Simon Kofe tuvalui külügyminiszter; az Egészségügyi Világszervezet; Alekszej Navalnij, bebörtönzött orosz ellenzéki; továbbá olyan környezetvédelmi aktivisták, mint Greta Thunberg és David Attenborough is szerepelnek a 2022-es Nobel-békedíj valószínű jelöltjei között – azonban fontos tudni, hogy ezek a jelölések még nem jelentik a Nobel-bizottság jóváhagyását.
Ha szeretnéd jobban megismerni a Nobel-békedíj esélyeseit, hadd ajánljunk néhány könyvet a Moobius kínálatából.
Navalnij
Putyin végzete, Oroszország jövője?
Alexandra Kiadó (A), 2021.10.12.
Mérgezés, kirakatper, az emberi jogokra fittyet hányó börtönbüntetés: Alekszej Navalnij láthatóan feldühítette az Oroszországot több mint két évtizede vaskézzel uraló Vlagyimir Putyint, nemhiába emlegetik az orosz autokrata első valódi kihívójaként.
Mérgezés, kirakatper, az emberi jogokra fittyet hányó börtönbüntetés: Alekszej Navalnij láthatóan feldühítette az Oroszországot több mint két évtizede vaskézzel uraló Vlagyimir Putyint, nemhiába emlegetik az orosz autokrata első valódi kihívójaként. Honnan indult a jogászból korrupcióellenes aktivistává, majd a Putyin-rezsim ellenzékének első számú vezetőjévé vált férfi pályafutása? Mit lehet tudni személyiségéről és politikai nézeteiről azon kívül, hogy Putyin kérlelhetetlen ellenfele? És milyen jövőt jósol Oroszország és az orosz elit számára fokozódó népszerűsége? Az elismert Oroszország-szakértők, Jan Matti Dollbaum, Morvan Lallouet és Ben Noble részletes áttekintést nyújtanak az orosz ellenzéki vezető pályafutásának különböző állomásairól és változó nézeteiről. A könyv alaposan körüljárja, Navalnij tevékenysége és a körülötte szerveződő mozgalom hogyan alakította át az elmúlt évtized során a Kreml taktikáját, és tette még keményebbé a rezsimet. Vajon sikerrel járhat Navalnij Putyin országában? Mit hozhat diadala vagy kudarca Oroszország és az egész világ számára?
Az idén feltehetően felterjesztett nevek közül sokan már évek óta versenyben vannak, köztük Ferenc pápa, Greta Thunberg svéd klímaaktivista és David Attenborough, a fáradhatatlan brit környezetvédő, akit az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó szakértőivel együtt jelöltek.
Isten és az eljövendő világ
Alexandra Kiadó (A), 2021.10.01.
2020. március 27-én Ferenc pápa az üres, esőtől áztatott Szent Péter téren állva szólt ahhoz a sok millió emberhez, akik karanténjuk magányából figyelték szavait: "A viharban az Úr arra hív, hogy ébredjünk fel, hívjuk életre a szolidaritást és a reményt, mert ezek adnak tartást és nyújtanak támaszt ezekben az órákban, amikor látszólag minden elsüllyed körülöttünk."
2020. március 27-én Ferenc pápa az üres, esőtől áztatott Szent Péter téren állva szólt ahhoz a sok millió emberhez, akik karanténjuk magányából figyelték szavait:
„A viharban az Úr arra hív, hogy ébredjünk fel, hívjuk életre a szolidaritást és a reményt, mert ezek adnak tartást és nyújtanak támaszt ezekben az órákban, amikor látszólag minden elsüllyed körülöttünk.”
A Covid–19-járvány pusztítása közepette Ferenc pápa nem csupán a hívő embereknek nyújtott reményt és megnyugvást, hanem a betegségtől szenvedőknek, illetve a betegek életéért kétségbeesett küzdelmet vívóknak is. Egy évvel híres beszéde után a pápa a neves olasz újságíró, Domenico Agasso kérdéseire válaszolva osztotta meg gondolatait az Isten és az eljövendő világ című könyvben: közvetlen, meleg szavakkal arra biztat, hogy vegyük fel a harcot a közöny és az egoizmus futótűzszerűen terjedő vírusával, mely az összeomlás szélére sodorta a világot. Bátor, egyben megvilágító erejű gondolatai eligazodást kínálnak azokban a nehéz időkben, amikor mind egyéni, mind társadalmi szinten tennünk kell azért, hogy élettel töltsük meg a jövőt.
Földmentők
Lux Kiadó
A Föld és az emberiség válaszút előtt áll. A következő tíz év során vagy tovább romboljuk az élővilágot, és ezáltal visszavonhatatlanul károsítjuk világunkat, valamint saját és az utánunk érkező nemzedékek életesélyeit, vagy fajunk fő erősségeit kihasználva változtatunk, újítunk, helyrehozva hosszú évtizedek rombolását.
Az immár 95 éves Sir David Attenborough a mai napig aktívan harcol a környezeti válság megoldásáért, nevéhez fűződik például az Earthshot Prize megalapítása, amely olyan egységes, ambiciózus célokat fogalmaz meg bolygónk számára, amelyek – ha 2030-ig megvalósulnak – mindannyiunk, a Földön élő többi élőlény és az elkövetkező generációk életét is javítani fogják. Emellett közreműködik a Földmentők című könyv létrehozásában is, mely a jelenlegi és a következő generációk számára mutatja az utat bolygónk megmentéséhez, hiszen ehhez mindannyiunkra szükség van. A kultikus természetfilm-készítő a Glasgow-ban tartott nemzetközi klímacsúcson is szenvedélyes beszédet mondott, ahol az új ipari forradalom fontosságára hívta fel a figyelmet.
Egy norvég képviselő elmondta, hogy Simon Kofe tuvalui külügyminisztert jelölte a díjra, aki azzal került a címlapokra, hogy a COP26 klímacsúcson tartott beszédét térdig az óceán vizében gázolva filmezték.
„Tuvalu és a többi csendes-óceáni szigetország fontos munkát végeznek abban, hogy ráébresszenek minket arra, meg kell oldanunk a világ legnagyobb, hosszú távú békéjét fenyegető veszélyt: az éghajlati válságot” – írta Guri Melby a Twitteren közzétett bejegyzésében.
A klímaváltozás mellett az utóbbi években a világ figyelme a Covid–19-világjárványra és annak borzasztó következményeire irányul, így nem meglepő, hogy a jobb egészségért küzdő személyek vagy szervezetek is jelölést kaptak. A norvég médiában említett további nevek között szerepel az Északi-sarkvidéki Tanács; az etikátlan, törvénytelen eseteket vagy folyamatokat leleplező WikiLeaks nonprofit szervezet; a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság; Chelsea Manning; az iráni női jogi aktivista, Masih Alinejad, aki a hidzsáb kötelező használata ellen kampányol; a NATO és a CARE segélyszervezet is.
Az idei díjazott nevét októberben jelentik be Oslóban. Tavaly a díjat két, az információszabadságért küzdő újságíró, a Fülöp-szigeteki Maria Ressa és az orosz Dmitry Muratov kapta.
