Jobb alkotó lenne az, aki szomorú?
Kultúra és életmód
Susan Cain amerikai írónőt és TED-előadót évek óta foglalkoztatja a visszahúzódó, introvertált emberek szerepe a világban. Csend című, tudományos könyvében már körüljárta és bizonyította a zárkózottságuk következtében sokszor félreértett emberek értékességét a túlságosan extrovertált értékekre alapozó nyugati kultúrákban; új kutatásában, és az angolul éppen csak megjelent Bittersweet című könyvében a szomorúság és a kreativitás összefüggéseit vizsgálja.
Nem csak őt foglalkoztatja azonban ez a lehetséges összefüggés, hiszen Christopher Zara a 2012-ben megjelent Kínzott művészek: Picassótól és Monroe-tól Warholig és Winehouse-ig című könyvében szintén olyan művészekkel foglalkozik, akiknek élete bár tragédiákkal teli volt, tehetségüket különböző művészeti ágakban kamatoztatták.
A ma már nyugdíjas klinikai pszichológus, Marvin Eisenstadt egy korai kutatásában 573, kreatív szférában alkotó személy részvételével vizsgálta, hogy van-e összefüggés a szomorúság és a kreativitás között, eredményei alapján pedig arra jött rá, hogy a vizsgált személyek döbbenetesen magas arányban veszítették el legalább az egyik szülőjüket 20 éves koruk előtt.
Közéjük tartozik Leonard Cohen író, költő, zenész is, akinek első versét az édesapja halála ihlette 9 éves korában, a szomorúság, fájdalom és melankólia pedig egész pályafutását végigkísérte.
I'm Your Man - Leonard Cohen élete
Alexandra Kiadó (A), 2019.11.25.
Leonard Cohen az elmúlt évszázad egyik legjelentősebb alkotója, halhatatlan dalok és irodalmi művek szerzője. Szinte látjuk magunk előtt: mindig kifogástalan öltönyben, őszes hajjal, kalappal a fején, arcán az utánozhatatlanul szexis coheni mosollyal, ami a korral sem vesztett bájából.
Bizonyított tény, hogy a szomorúság az egyetlen olyan negatív érzés, ami a zenén keresztül közvetítve felemelő hatással van ránk. Az alkotó kiadja magából nyomasztó érzéseit, a hallgató pedig sokszor megnyugvást, bizonyosságot, támogatást talál a szomorú dalokban. De mi a helyzet vajon az írással?
A történelem legnagyobb íróinak és költőinek többsége elképzelhetetlenül szörnyű tragédiákon ment keresztül. Oscar Wilde-ot kétévi börtönbüntetésre ítélték homoszexualitása miatt, az ezt övező botrány és a „fajtalankodás” vádja miatt hazája, Írország kitaszította, két fiának édesanyja pedig megtagadta tőle, hogy láthassa a gyermekeit.
Sóhaj a mélyből
Európa Könyvkiadó, 2022.05.05.
Európa Kapszula Könyvtár
Oscar Wilde (eredeti nevén Fingal O'Flahertie Wills) 1854-ben született Dublinban, és 1900-ban hunyt el Párizsban. Wilde neve évtizedekig tabu volt az irodalmi életben, mivel egy botrány során kiderült róla, hogy meleg. Börtönbe került miatta, majd egy ott szerzett fülbetegségben hunyt el, miután élete utolsó oráján felvette a katolikus vallást.
A Twist Olivér szerzője, Charles Dickens családja a jómódból elképesztő szegénységbe zuhant, és noha végül képes volt felállni a nyomorból, tíz gyermeke közül kettőt nagyon korán kellett eltemetnie; ő maga pedig a túlélői között volt egy olyan vonatkatasztrófának, ami egész hátralévő életében kísértette.
Bár a klinikai depresszió köztudottan tompultsággal és a kreativitás elvesztésével jár, vannak alkotók, akik ebben az állandósult állapotban írtak. Például a 20. századi modern női irodalom vezéralakja, Virginia Woolf folyamatosan harcolt belső démonaival, de Manfred M. Fichter pszichiáter szerint Franz Kafka is depressziótól és szorongástól szenvedett.
A világítótorony
Európa Könyvkiadó, 2021.06.15.
Európa Kapszula Könyvtár
Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője. Ő alapította a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoportot, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J.
Kafka utolsó pere
Európa Könyvkiadó, 2019.
Franz Kafka 1924-ben a halála előtt arra kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy minden hátrahagyott írását égesse el. Max Brod elárulta ugyan barátját azzal, hogy nem teljesítette kérését, ám megmentette az utókor számára a 20. század egyik legnagyobb írójának legfontosabb műveit.
A magyar irodalom kiemelkedő alakjait sem kímélték a mentális betegségek vagy szomorú sorsok. József Attilát skizofréniával kezelték, Radnóti Miklós pedig a világ legszörnyűbb időszakában, annak is a legemberellenesebb körülményei között alkotott szebbnél szebb verseket.
Susan Crain szerint azonban nem a szomorúság és a nyomor, ami igazán hatással van az alkotók kreativitására, sokkal inkább a remény, és az a keserédes érzés, hogy egyszer jobb lehet; a kreativitás pedig pusztán eszköz arra, hogy szembenézzenek fájdalmaikkal, és úgy döntsenek, hogy azt valami sokkal jobbra fordítják.
