Katrine Engberg elismert táncosként, koreográfusként és rendezőként kezdte írói pályafutását, s a színpadi művészetek mellett hamarosan az összefonódó cselekményszálak virtuózaként vált ismertté. A 2016-os krimidebütálása óriási sikert aratott: Koppenhága-könyvsorozatának első része, a Krokodilmadár rövid időn belül nemzetközileg is kimagasló, bestsellerlistás olvasmány lett – nem is csoda, hiszen az írónő üdítő stílusa, szerethető karakterei, plasztikus helyszín- és jellemábrázolása, valamint írásának nyelvi megformálása pillanatok alatt képes rabul ejteni, és a sötét bűnügyek világába repíteni az olvasót, ahol lehull a lepel a legmélyebb titkokról is.
Döbbenetes dolgok kerülnek napvilágra a nyomozások során: fordulatos, kibogozhatatlannak tűnő rejtélyek, feszült hangulat, s a végsőkig fokozódó izgalom uralja az egész krimisorozatot…
Tettes vagy áldozat? Valós történés vagy a bosszú játéka? Egy kezdetben egyértelműnek tűnő nyomozás tisztán kirajzolódott vonalai elmosódni látszanak egy brutális gyilkossági ügy során: a saját lakásában kegyetlenül meggyilkolt fiatal nő, Julie Stender arcába késsel titokzatos mintát vágnak.
Jeppe Korner és Anette Werner, koppenhágai excentrikus nyomozópáros lépnek a tettek mezejére, s máris különös dologra lesznek figyelmesek: az elkövetett gyilkosságot előre megírták egy kiadatlan regényben, amely azonban még befejezetlen… egyelőre.
A valóság és a fikció keveredni kezd, miközben a veszély egyre fokozódik, az idő pedig sürget, nehogy még nagyobb tragédiához vezessen a lehetséges befejezés. A gyanú rövidesen Esther de Laurentire, a nyugdíjas irodalomprofesszorra, kezdő krimiíróra, Julie egykori háziasszonyára terelődik. Tényleg ő lehet a tettes, vagy valaki a háttérből irányítja az eseményeket, és kegyetlen bábjátékot űz a valósággal? Az ügy felgöngyölítéséhez a nyomozóknak jóval mélyebbre kell nyúlniuk, mint azt bárki gondolta volna… Fény derül a szörnyű titokra, s a két nő múltja felfedi az igazságot, mielőtt túl késő lenne?
A dán kórház lélekfacsaró, könyörtelen sorozatgyilkosság helyszínévé válik, ahol a legkiszolgáltatottabb betegek a brutális gyilkosságok áldozatai: először a karjain apró metszésekkel a szökőkútban fekvő, meztelen középkorú nő holtteste kerül elő Koppenhága egyik sétálóutcájában, ezt követi a harmincas éveiben járó, szakállas, nyelvpiercinges, meztelen férfi holtteste a kórház medencéjében, majd a középkorú nő kivéreztetett, szintén meztelen holttestének felbukkanása a kórház kerti tavában.
Elborzasztó halálesetek sorozata zajlik, amelyek nyilvánvalóan nem hétköznapi gyilkosságok, hanem sokkal sötétebb, kíméletlenebb titkok kegyetlen megnyilvánulásai.
A Korner–Werner nyomozópáros visszatér, hogy felfedje a rejtélyt, ám a folyamat korántsem ilyen egyszerű. Jeppe Korner nyomozó fájdalmas váláson van túl, és éppen egy új kapcsolat kapujában áll. Anette Werner a nem várt terhességét követő szülési szabadságát tölti otthon, nyugtalan, depressziós lelkiállapotban, miközben újszülött kisbabájával küszködik, és férjével való kapcsolata enyhén szólva sincs rendben. Korner nyomozónak végül egyedül kell megbirkóznia a kíméletlen bűnügy feltárásával, Werner viszont rövidesen magánakcióba kezd, és az újszülött mellől bekapcsolódik a nyomozásba – ez azonban olyan veszélyforrás lehet, amire senki nem számított. Mi bujkálhat a látszólag átlagos kórház felszíne alatt? Az események hirtelen felgyorsulnak, és ami kiderül, az a legsötétebb elképzeléseknél is vérfagyasztóbb… A nyomozók leleplezik az intézményben sorra elkövetett gyilkosságok mögött rejlő motivációt, de az igazságtól a jégnél is hidegebb lesz a vérük…
Az eredeti jogtulajdonos tájékoztatása alapján, amikor a külföldi piacon megjelent a Koppenhága-sorozat, a szerző úgy döntött, újraírja az első részt (Krokodilmadár), és ebbe építi be az eredeti nyelvű második rész (Blodmane) bizonyos elemeit. Így aztán a Glasvinge (Üvegszárny) lett a második rész, és a Blodmane nem jelent meg, csak dán nyelven. Az Alexandra Kiadó a jogtulajdonos kérésének megfelelően ezt a sorrendet követi a könyvsorozat gondozásakor. A lényeg, hogy a magyar olvasók nem maradnak ki semmiből, hiszen a Krokodilmadár magyar kiadása tartalmazza a dán nyelvű második rész azon elemeit is, amelyeket a szerző fontosnak tartott.