„A történelmi eseményeket az üldözöttek szemszögéből bemutató, első személyű elbeszélések mindig erőteljesek, mindig aktuálisak. Felforgató erejű történetek: a képek az olvasó elméjébe égnek, és empátiát ébresztenek ott is, ahol korábban nem volt. Véglegesen megváltoztathatják a történelem rögzítésének és megértésének módját. Boochani könyve arra szólítja fel az olvasókat, hogy ismerjék el: a táborok korát éljük.” – New York Times Magazine
2013-ban a menedékkérő iráni kurd újságírót, Behrouz Boochanit illegálisan bebörtönözték az ausztrál kormány által a Manus-szigeten működtetett menekülttáborba. Több mint öt évet töltött ott – a könyv ennek az időnek a szülötte. Boochani egy mobiltelefonba pötyögve, sms-ek és WhatsApp-üzenetek formájában juttatta ki a fárszi nyelvű részleteket barátainak, ismerőseinek, angol fordítójának.
A Nincs barátunk, csak a hegyek nem egyszerű börtönnapló: tanúságtétel, a túlélés eszköze, lírai beszámoló, az ellenállás megnyilvánulása. Rendkívüli erejű írás, mely kíméletlenül szembesíti az olvasót a világ hontalanjai, a bebörtönzött menekültek keserű sorsával.
Behrouz Boochani iráni kurd író, újságíró, népművelő és filmes. Mesterfokozatot szerzett politikatudományból, politikai földrajzból és geopolitikából. A PEN International tiszteletbeli tagja; a Sydney-i Egyetem Délkelet-ázsiai Migrációs Központjának (SAPMiC) távoktató vendégtanára. Az Amnesty International Australia 2017-es Médiadíjának, a Diaspora Symposium Társadalmi Igazságosság díjának, a Liberty Victoria 2018-as Üres Szék díjának és az Anna Politkovszkaja-díjnak is nyertese; 2019 januárjában pedig elnyerte Ausztrália legnagyobb pénzjutalommal járó irodalmi díját, a Victorian Prize for Literature-t és a Victorian Premier’s Prize for Nonfiction díjat. A szerző az elismerést videóban köszönte meg a Manus-szigetről. A könyvéből készülő filmet tervek szerint 2021 közepén kezdik forgatni.
Boochani 2019 novemberében egy irodalmi fesztiválra érkezett Új-Zélandra, és azonnal menekültstátuszért folyamodott. Az új-zélandi hatóságoktól ezt 2020 júliusában meg is kapta. Azóta a szigetországban él, és a Canterbury Egyetemen tanít.