Megjelent Umberto Eco páratlan összeesküvés-regénye
Friss megjelenés
Három kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös” szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van, ami pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak annak idején talán mégsem sikerült felszámolnia a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak… Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek.
A Foucault-inga Eco professzor, a világhírű olasz szemiotikus második nagy sikerű regénye. Ezúttal azonban a detektív már nem egy gyilkosságsorozat tettesét és a tettes indítékait, tervét kutatja, mint A rózsa nevé-ben, hanem végső soron maga a Terv, az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, hogy mi lehet a közük a templomos lovagoknak a hasszaszinokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez, a rózsakereszteseknek Arsène Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz és a Föld forgását bizonyító Foucault-féle ingának... Kihez, mihez is?
Ha van Terv, minden kiderül.
A Foucault-inga
Európa Könyvkiadó, 2024.03.20.
Fordította: Barna Imre
Umberto Eco 1932-ben született Alessandriában. A Bolognai Egyetemen szemiotikát tanított, és diákjai révén egykettőre kiderült, hogy ő a megtestesült reneszánsz tudós, aki mindenhez ért, és mindenről szórakoztatóan, közérthetően, sőt egyenesen ínycsiklandóan tud beszélni és írni is. Tudományos művei már a hatvanas évek végére világhírt szereztek neki. Publicisztikája révén az olasz kulturális közélet egyik legismertebb és legkedveltebb szereplője lett. Népszerűsége 2016-ban bekövetkezett halála után is világszerte töretlen maradt: posztumusz kötetei nagy sikert aratnak, és egyetemi körökben továbbra is őt tartják az európai kultúrtörténet mókamesterének.
A rózsa neve című első regénye mindenkinek igazi meglepetés volt. Megfilmesítették, több mint húsz nyelvre lefordították, és hosszú éveken keresztül vezette a nemzetközi bestsellerlistát. A bestsellerek hatásmechanizmusát „hivatalból” is kiválóan ismerő Eco – anélkül, hogy tudományos tevékenységét egyetlen pillanatig is szüneteltette volna – következő regényeivel megismételte ezt a bravúrt. A Foucault-inga, majd A tegnap szigete és a Baudolino is biztos világsikerként igazolta: a kultúra, a civilizáció alapkérdései nem ismernek műfajhatárokat.
