Nincs engedélyezve a javascript.
581159_438503079498424_1613393503_n-1.jpg
Európa Könyvkiadó
2022. május 26.
Táncosnő? Divatdiktátor? Filmrendező? Író? Az első magyar feminista?

Táncosnő? Divatdiktátor? Filmrendező? Író? Az első magyar feminista?

Könyvajánló

Ha van élet, ami joggal és tárgyszerűen regényesnek nevezhető, Tüdős Kláráé minden bizonnyal az.

Nem sok tulajdonnevet foglal szólásba a kollektív emlékezet, de az övével már életében megtette. „Na, ezt sem a Tüdős Klára tervezte!” – sóhajtottak a pestiek némi malíciával, ha tapintatosan akartak ízléstelennek, csúnyának minősíteni valamit vagy valakit, indirekten jelezve, hogy ez a név a jó ízlés, a szépség védjegyévé vált.

Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes és pszichológus, a Kemény vaj, az Artista és a Carlo Párizsban című regények szerzője, és a Van Helyed Alapítvány megteremtője bátor, izgalmas, eklektikus nyelvet kevert ki Tüdős Klára életrajzi trilógiájának elbeszéléséhez.

Szakított az életrajzi regények egy hangú, klasszikus, jól bevált, a hőssel rokonszenvező, nézőpontjával némi távolságtartással azonosuló narrátorának attitűdjével. A narráció két, élesen eltérő stílusú szólam keveréke. A Tüdős Klára-„közelikben” szenvedélyes, minden távolságtartást fölszámoló, heves azonosulás, végleteiben a szecessziós túldíszítettség jellemzi a szöveget, míg a kor történelmi-politikai kulisszáit, az első világháború hadi eseményeit felidéző „totálok” és a századelő életviszonyait, hétköznapjait meghatározó emberi tevékenységi formák leírásai kifejezetten tárgyszerűek, aprólékosak és dísztelenek. Ez a feszültség lüktetővé, dinamikussá teszi a regényt. A szerző ezekben a szövegrészekben vendégszövegeket használt fel az érintett szakterületek irodalmából és a korabeli sajtóból.

A könyv stílusát meghatározó további két réteg az erősen dramatizált, hol a romantikus, hol a realista regények stílusát idéző párbeszédek erősen irodalmiak. Az elbeszélést rendszeresen megszakítják a Tüdős Klára emlékiratain alapuló, azok stílusát imitáló, fiktív leveleinek részletei.

A Kisasszonyképző klasszikus Bildungsroman, avagy modern terminológiával élve, igazi coming-of-age történet. A liberális szellemű családot is bizonyos mértékig szűknek, fojtogatónak érző, magát sok mindenre alkalmasnak, tehetségesnek sejtő, határozott, okos lány a Dóczy Gimnázium református szigorából szabadulva nyakába veszi Európát, előbb a svájci Vevey nevelőintézetében, majd Angliában és Hollandiában szerez új tapasztalatokat és barátokat. Szerelmi életének első szakaszát két karakteres férfialakhoz fűződő, ambivalens érzelmek teszik bonyolulttá.

Az elbeszélés hátterében kibontakozik a Tüdős család felemelkedésének és csődbe jutásának szenvedéstörténete. Klára az első világháború önkéntes ápolónőjeként érik felnőtt nővé, majd Budapestre költözik, hogy megkezdje tanulmányait az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. A trilógia első része a Tanácsköztársaság kikiáltásának pillanatával zárul.

Kisasszonyképző
Árfelező hónap!

Kisasszonyképző

Istenhegy I.

Bódis Kriszta
Európa Könyvkiadó, 2022.05.26.
Istenhegy
„Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon. Az ő szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat. Én ezt a láthatatlan emlékművet most életre keltem." Bódis Kriszta

Bódis Kriszta pszichológia és esztétika szakon végzett az ELTE-n. Közel száz dokumentumriportot készített a Magyar Televíziónak a kilencvenes évek végén a marginális csoportokról, társadalmi kérdésekről: prostitúcióról, kiszolgáltatottságról, homoszexualitásról, kirekesztésről, társadalmi előítéletekről, szolidaritásról, többek között a romák helyzetéről és a roma kultúráról is. Közben tanított többek közt az ELTE Interkulturális Pedagógia és Pszichológia szakán és Szociálpszichológia Tanszékén, a JATE Romológia szakán és a Miskolci Egyetem kulturális antropológia szakán.

Közel húsz éve közvetlenül a nyomorban élők között dolgozik (elsősorban Ózdon) azért, hogy olyan támogatások, szolgáltatások rendszerét működtesse, amely lehetővé teszi a nyomorból való kitörést. 1998-ban az ózdi Hétes-cigánytelepre alkotótábort szervezett, majd ebből a programból egy komplex teleprehabilitációs munka fejlődött ki, amelyet 2011-től rendszerszintű modellként a Van Helyed Alapítvány keretei között működtetett „Alkotásközpontú szociális és integrációs modell” néven.

Bódis módszerében központi helyen van az alkotás, azon belül az írás, filmezés és fotózás. Ennek egyik legismertebb produktuma a Valovi Rap. Fontosnak tartja, hogy a kirekesztett közösségek az alkotáson keresztül megtapasztalják, hogy képesek értéket teremteni. Képesek változtatni sorsukon. Ezt a szemléletet és módszert Bódis alkotásközpontú nevelésnek nevezi. 2014-től az ózdi Van Helyed Stúdió alapítója és szakmai vezetője, ahol munkatársaival a hátrányos helyzetű, többségében roma diákok eredményes továbbtanulását segítik.

Bódis a Van Helyed Rendszer kiépítésén dolgozik. Olyan oktatásfókuszú, egymásra épülő szolgáltatások rendszerén, amelyek képesek megtörni a nyomor reprodukciós köreit. Mindeközben ismert társadalmi aktivista, közéleti személyiség, verseket és prózát húszéves kora óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban.

Számos szakmai és munkásságát elismerő díjjal jutalmazták, többek között háromszor kapott Toleranciadíjat. Kapott televíziós Nívódíjat, 2013-ban pedig Raoul Wallenberg-díjat. Bódis Kriszta 2015-ben a Glamour szerkesztőségének döntése alapján Az év hősnője elismerésben részesült.

Bódis Kriszta a regényről:

„Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon. Az ő szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat. Én ezt a láthatatlan emlékművet most életre keltem.

Jó volna hozzájárulni Tüdős Klára reneszánszához, alkotásai, munkája, élete újrafelfedezéséhez. Tragikus, hogy azok a művek, amiket nem hozhatott létre – vagy azért, mert nőnek született, vagy azért, mert egy bizonyos társadalmi réteghez tartozott –, már soha nem fognak megszületni. Nem tudok lehetőséget adni, hogy teljes virágában kibontakoztathassa a tehetségét, amit életében nem ismertek el és nem ismertek fel, de talán fel tudom mutatni. Elveszett álmait nem tudom beteljesíteni, de tovább álmodni igen.

Azt remélem, hogy Tüdős Klára erős személyisége, ideológiák fölötti békességre törekvése, Isten-keresése, mélyülő, tettre kész hite, életének példája rezonanciára talál az olvasó lelkében.

Számomra regényt írni olyan örömteli munka-állapot és lehetőség, amiben jeleket erősíthetek fel, hogy azok üzenethullámai az irtózatos zajban eljussanak egyik embertől a másikig és az egyéni, közös felismerések formát ölthessenek a világban.”