Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub és .mobi formátumban
2 379.-
Eredeti ár:
2 799.-
Ocean Vuong könyve brutálisan őszinte, költői nyelven megírt vallomás a szerelemről, a családról, a bevándorlásról, a szegénységről és a szeretetről.
A húszas éveiben járó fiú, Kiskutya, anyjának írott levelében meséli el családjuk történetét, amelynek gyökerei a háború sújtotta Vietnámtól az amerikai Hartford városáig nyúlnak.
Leírás a könyvről
Ocean Vuong könyve brutálisan őszinte, költői nyelven megírt vallomás a szerelemről, a családról, a bevándorlásról, a szegénységről és a szeretetről.
A húszas éveiben járó fiú, Kiskutya, anyjának írott levelében meséli el családjuk történetét, amelynek gyökerei a háború sújtotta Vietnámtól az amerikai Hartford városáig nyúlnak. A fiú alámerül anyja bombák szaggatta emlékképeibe, hogy elmesélje a háború okozta traumákat, a kivándorlás és az új otthon keresésének nehézségeit, valamint kettejük függőséggel és frusztrációkkal terhelt kapcsolatát. Mindeközben keresi azokat a szavakat is, amikkel őszintén megvallhatja a dohányföldeken dolgozó, drogfüggő fiúval, Trevorral való barátságát és vonzalmát. Vuong lenyűgöző sűrűséggel és megértéssel beszél a különböző világok határán lebegő emberekről, arról, hogyan élhetjük túl a való élet sivárságát, és arról, hogyan gyógyíthatjuk és menthetjük meg egymást anélkül, hogy elfelednénk, kik vagyunk.
A húszas éveiben járó fiú, Kiskutya, anyjának írott levelében meséli el családjuk történetét, amelynek gyökerei a háború sújtotta Vietnámtól az amerikai Hartford városáig nyúlnak. A fiú alámerül anyja bombák szaggatta emlékképeibe, hogy elmesélje a háború okozta traumákat, a kivándorlás és az új otthon keresésének nehézségeit, valamint kettejük függőséggel és frusztrációkkal terhelt kapcsolatát. Mindeközben keresi azokat a szavakat is, amikkel őszintén megvallhatja a dohányföldeken dolgozó, drogfüggő fiúval, Trevorral való barátságát és vonzalmát. Vuong lenyűgöző sűrűséggel és megértéssel beszél a különböző világok határán lebegő emberekről, arról, hogyan élhetjük túl a való élet sivárságát, és arról, hogyan gyógyíthatjuk és menthetjük meg egymást anélkül, hogy elfelednénk, kik vagyunk.
Adatok
Raktári kód:
800513
EAN:
9789635042630
Megjelenés:
2020.
Oldalszám:
368
Hozzászólások
Szerző
Ocean Vuong
Ocean Vuong (1988) vietnámi származású amerikai költő, író. Saigonban született, majd családjával egy évet menekülttáborban töltött a Fülöp-szigeteken, mielőtt kétévesen az Egyesült Államokba költöztek volna. 2016-ban megjelent Night Sky with Exit Wounds című első verseskötetével robbant be a nemzetközi irodalmi életbe. Számos elismerés közül elnyerte többek közt a T. S. Eliot-díjat, valamint a „költészeti Oscar”-t, a Forward-díj pályakezdő szerzőknek járó legrangosabb elismerését, a Felix Dennis Prize-t is, a New York Times pedig az év legjobb könyvei közé válogatta.
Ajánló
A magyar megjelenése óta szemezgettem ezzel a könyvvel, mert annyira megragadott a cím és a borító kettőse. Valami költői szépségű kis gyöngyszemre számítottam, de végül elég vegyes érzésekkel és zilált lelki békével tettem le.
Engem borzasztóan zavart a stílusában végig jelenlévő kettősség. Egyik pillanatban olyan lírai, amilyenre vágytam, a következőben meg földbe döngöl valami brutális, naturalista leírással, amitől szó szerint felfordult a gyomrom. Tök skizofrén élmény volt. Pedig bárcsak megmaradt volna az író a szóvirágzásnál, főleg hogy nem is volt semmi narratív funkciója a tömény undor kiváltásán kívül. Vagy lazán kihagyható sztorizgatások voltak, vagy olyan helyzeteknél jelent meg, amit szerintem nagyon nem így kellett volna ábrázolni.
Nekem ez nem fért össze az olyan szép momentumokkal, mint a pillangók röpte és hasonlók. Van, amikor kell a nyerseség, és pl. az anyukával való ellentmondásos kapcsolat vagy a mentális problémák őszinte bemutatása tök jó példa erre. Ellenpontozta a finomságot, de nem ment át direkt taszítóba, csak szembesített a kemény valósággal.
Ettől elvonatkoztatva egyébként tetszett a történet, bár elég töredékes és nem is vagyok benne biztos, hogy minden részlet úgy jött át, ahogy kell. Szerintem bizonyos dolgokhoz kell egy kulturális háttér, hogy teljesen húsbavágó legyen és minden úgy jöjjön át, ahogy kell.
Mindent összevetve azért nem volt rossz, tényleg voltak kimagaslóan szép pillanatok. Érdekes volt a három generáció és a vietnámi bevándorlók életének bemutatása, Kiskutya identitáskeresése, meg eleve az egész koncepció, hogy olyan, mintha az anyának E/2-ben írt levelet olvasnánk. És nagyon megkedveltem a nagypapa karakterét. Ugyanakkor szerintem picit sokat akart fogni, annyi társadalmi probléma bukkant fel a végére, hogy volt, ami már nem is ütött.
Engem borzasztóan zavart a stílusában végig jelenlévő kettősség. Egyik pillanatban olyan lírai, amilyenre vágytam, a következőben meg földbe döngöl valami brutális, naturalista leírással, amitől szó szerint felfordult a gyomrom. Tök skizofrén élmény volt. Pedig bárcsak megmaradt volna az író a szóvirágzásnál, főleg hogy nem is volt semmi narratív funkciója a tömény undor kiváltásán kívül. Vagy lazán kihagyható sztorizgatások voltak, vagy olyan helyzeteknél jelent meg, amit szerintem nagyon nem így kellett volna ábrázolni.
Nekem ez nem fért össze az olyan szép momentumokkal, mint a pillangók röpte és hasonlók. Van, amikor kell a nyerseség, és pl. az anyukával való ellentmondásos kapcsolat vagy a mentális problémák őszinte bemutatása tök jó példa erre. Ellenpontozta a finomságot, de nem ment át direkt taszítóba, csak szembesített a kemény valósággal.
Ettől elvonatkoztatva egyébként tetszett a történet, bár elég töredékes és nem is vagyok benne biztos, hogy minden részlet úgy jött át, ahogy kell. Szerintem bizonyos dolgokhoz kell egy kulturális háttér, hogy teljesen húsbavágó legyen és minden úgy jöjjön át, ahogy kell.
Mindent összevetve azért nem volt rossz, tényleg voltak kimagaslóan szép pillanatok. Érdekes volt a három generáció és a vietnámi bevándorlók életének bemutatása, Kiskutya identitáskeresése, meg eleve az egész koncepció, hogy olyan, mintha az anyának E/2-ben írt levelet olvasnánk. És nagyon megkedveltem a nagypapa karakterét. Ugyanakkor szerintem picit sokat akart fogni, annyi társadalmi probléma bukkant fel a végére, hogy volt, ami már nem is ütött.
Röpke pillanat csak földi ragyogásunk
(E-könyv)
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést