Csernobili ima
Eredeti ár:
3 999.-
Online ár:
2 999.-
Jelenleg nem rendelhető
"Egybeesett két katasztrófa - írta a Nobel-díjas Alekszijevics -, egy kozmikus: Csernobil, és egy társadalmi: a víz alá süllyedt a szocializmus hatalmas kontinense." Az írónő megrázó könyvében a túlélők szólalnak meg, a katonák, akik részt vettek a mentésben, az áldozatok hozzátartozói.
Leírás a könyvről
"Halál rejtőzött mindenütt, de ez valamilyen más halál volt. Új maszkokat viselt, korábban ismeretlen külsőt öltött."
"Mi ez - a múlt vagy a jövő?"
1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla...
A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek - aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.
Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte.
Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet.
Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből.
Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.
Fordította: Pálfalvi Lajos
Olvasson bele: Részlet a könyvből
A Könyvjelző magazin 2016. májusi számában megjelent cikk: Ima Csernobilért
"Mi ez - a múlt vagy a jövő?"
1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla...
A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek - aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.
Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte.
Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet.
Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből.
Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.
Fordította: Pálfalvi Lajos
Olvasson bele: Részlet a könyvből
A Könyvjelző magazin 2016. májusi számában megjelent cikk: Ima Csernobilért
Adatok
Raktári kód:
746257
ISBN:
9634053828
EAN:
9789634053828
Eredeti megnevezés:
Csernobilszkaja molitva
Megjelenés:
2019.
Kötésmód:
ragasztott kötött védőborítóval
Oldalszám:
368
Méret [mm]:
150 x 203 x 32
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
490
Hozzászólások
Szerzőről
Szvetlana Alekszijevics
Az 1948-as születésű fehérorosz Szvetlana Alekszijevics a Szovjetunió kései éveinek és felbomlásának leghitelesebb krónikása. A pályafutását újságíróként kezdő szerző többek között olyan érzékeny és traumatikus témákat dolgozott fel aprólékos kutatómunkán és több száz túlélővel és kortárssal folytatott beszélgetésein alapuló könyveiben, mint a nők által átélt szenvedések a második világháború során, az afganisztáni háború, illetve a csernobili nukleáris katasztrófa.
Kívánságlistára tett egy könyvet
Csernobili ima
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Hogy lehet valamire 5 csillagot adni ami ennyire szörnyű és ennyire valódi?
Úgy, hogy maga a könyv és ahogy meg lett írva az nagyon hatásos és nagyon elgondolkodtató.
Borzasztó történéseket dolgoz fel, mégis tudnunk kell róla! Olvasnunk kell róla! Hiszen ez a múltunk! Mindenkinek a múltja! Olyan esemély ami kihat a jelenre és a jövőre is!
Szörnyű dolgokról olvashatunk ebben a könyvben! Tragikus halálokról! Kegyetlenül elbánt sok emberrel/hőssel a sugárzás. Csernobil.
Nagy fájdalmak közepette, fiatalon haltak meg gyerekek vagy felnőttek. Sok csecsemő meg sem született vagy azonnal meghalt. Esetleg betegen született! Mindez azért mert a kommunizmus alatt hallgatnia kellett mindenkinek! Csendben maradtak!
Magukra hagyták az embereket, csak azért, hogy ne keltsenek pánikot! Pedig igenis volt ok a pánikra! Lehetett volna időben cselekedni! És ha valaki mégis felszólalt és próbált tenni az ügy érdekében azt ellehetetlenítették! Az emberek nem hallgattak rájuk, csak annak hittek amit a rádióban bemondtak! Ott pedig végig hazudtak! Félrevezették az embereket!
Szörnyű sorsokról ír az írónő! Sok ember/szemtanú beszámolóját olvashatjuk ebben a könyvben és szívbemarkoló ezekről olvasni! Megviseli az olvasót is lelkileg. Kell idő, hogy ezt feldolgozzuk. Napokig, hetekig fogunk még agyalni a könyv befejezése után. Jönnek a kérdések, hogy „Mi lett volna, ha…?”
De ezekre már sosem kapunk választ! Soha nem fog kiderülni!
Úgy, hogy maga a könyv és ahogy meg lett írva az nagyon hatásos és nagyon elgondolkodtató.
Borzasztó történéseket dolgoz fel, mégis tudnunk kell róla! Olvasnunk kell róla! Hiszen ez a múltunk! Mindenkinek a múltja! Olyan esemély ami kihat a jelenre és a jövőre is!
Szörnyű dolgokról olvashatunk ebben a könyvben! Tragikus halálokról! Kegyetlenül elbánt sok emberrel/hőssel a sugárzás. Csernobil.
Nagy fájdalmak közepette, fiatalon haltak meg gyerekek vagy felnőttek. Sok csecsemő meg sem született vagy azonnal meghalt. Esetleg betegen született! Mindez azért mert a kommunizmus alatt hallgatnia kellett mindenkinek! Csendben maradtak!
Magukra hagyták az embereket, csak azért, hogy ne keltsenek pánikot! Pedig igenis volt ok a pánikra! Lehetett volna időben cselekedni! És ha valaki mégis felszólalt és próbált tenni az ügy érdekében azt ellehetetlenítették! Az emberek nem hallgattak rájuk, csak annak hittek amit a rádióban bemondtak! Ott pedig végig hazudtak! Félrevezették az embereket!
Szörnyű sorsokról ír az írónő! Sok ember/szemtanú beszámolóját olvashatjuk ebben a könyvben és szívbemarkoló ezekről olvasni! Megviseli az olvasót is lelkileg. Kell idő, hogy ezt feldolgozzuk. Napokig, hetekig fogunk még agyalni a könyv befejezése után. Jönnek a kérdések, hogy „Mi lett volna, ha…?”
De ezekre már sosem kapunk választ! Soha nem fog kiderülni!
Csernobili ima
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést