Folyók vannak az égben
Eredeti ár:
5 999.-
Kötött ár:
5 399.-
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Elif Shafak új regényének központi motívuma a víz. Egyetlen vízcsepp útját követjük végig az ókori Mezopotámiától a 19. századi Anglián át napjainkig.
Leírás a könyvről
Elif Shafak új regényének központi motívuma a víz. Egyetlen vízcsepp útját követjük végig az ókori Mezopotámiától a 19. századi Anglián át napjainkig. A regény monumentális tabló: a vízcsepp révén összekapcsolódik múlt és jelen: az asszír uralkodótól, Assurbanipaltól indulva a viktoriánus Londonban élő polihisztor, Arthur Smyth életén át a huszonegyedik századi jazidi kislányig, Narinig követjük a víz útját. Shafak több szálon futó meséje a vízcsepp perspektívájából láttatja az emberiség történetét, köti össze a politikát, a kultúrát és a jelenkor legszorongatóbb kérdését, a fenyegető klímakatasztrófát. A Folyók vannak az égben azonban nem a rettegésről szól. Shafak azt mutatja meg, hogy a víz nemcsak természeti erő, hanem az emberiség állandó társa is, amely végigkíséri az irodalom és a kultúra történetét az özönvíz epikus meséjétől a Gilgamesen át napjainkig, s amely az idő folytonosságára és az ősök közelségére is emlékeztet minket.
A vizek ősi emlékezete
Több mint hatvan éve jelent meg Jorge Semprún regénye, A nagy utazás, és a hálás utókor azóta is előszeretettel használja a semprúni technikát: a váltogatott idősíkokat, illetve a közöttük való átjárást.
Elif Shafak legújabb regényében három szálon pereg a történet. Az egyik a Temze folyó mentén, 1840-ben kezdődik, főszereplője Arthur, a csatornák és nyomornegyedek királya. Hatalmas tér- és időbeli ugrással máris a Tigris partján találjuk magunkat, ... Tovább a cikkre...
Adatok
Raktári kód:
804251
EAN:
9786151060643
Eredeti megnevezés:
THERE ARE RIVERS IN THE SKY
Megjelenés:
2025.08.26.
Kötésmód:
ragasztott kartonált (puha)
Oldalszám:
592
Méret [mm]:
122 x 200 x 40
Tömeg [g]:
540
Hozzászólások
Szerzőről
Elif Shafak
Elif Shafak többszörös díjnyertes brit–török regényíró, a legolvasottabb török származású női szerző. Mind ez idáig tizenkilenc könyve jelent meg, és több mint ötven nyelvre fordították le. Számos elismerésben részesült, 10 perc 38 másodperc című regénye bekerült a Booker-díj rövidlistájára, Az eltűnt fák szigete című regényét Costa-díjra jelölték, A szerelem 40 szabálya a BBC szerint egyike annak a száz könyvnek, amelyik megváltoztatta a világot. Shafak a Brit Királyi Irodalmi Társaság alelnöke, irodalmi munkásságáért Halldór Laxness-díjat kapott.
Ajánló
Elif Shafak egyértelműen a kedvenc íróim közé tartozik, ezzel a regényével azonban kissé nehéz dolgom volt. Elöljáróban fontos megjegyeznem, hogy egyáltalán nem tartom rosszul megírt könyvnek - teljesen értem, miért szeretik olyan sokan, és őszintén ajánlani is tudom, csak épp…
Egy kifejezetten nehéz időszakomban kezdtem bele, és be kellett látnom, hogy talán ez a szerző eddigi legtechnikásabban felépített története. Nem könnyű olvasmány, odafigyelést igényel, én viszont abban az időben képtelen voltam igazán koncentrálni. Így nagyjából 150–200 oldal után félretettem, és hetekig nem vettem elő. Ez eddig teljesen az én hibám, hiszen magamnak rontottam el az olvasásélményt - viszont az sem segített, hogy szerintem a könyv indokolatlanul hosszú. A szöveg gyönyörű, Shafak írása rendkívül tudatos, ez egyértelműen érződik, mégis túlírtnek éreztem, és talán ez állt tőlem a leginkább távol a művei közül. Arthur kivételével egyik szereplő sem tudott igazán közel kerülni hozzám.
Hiányérzetem is maradt: a könyv második felében felbukkanó rengeteg borzalmat számomra nem ellensúlyozta eléggé a végkicsengés. Shafaknál megszokhattuk a szomorú történeteket és a nehéz sorsokat, de általában ott bujkál bennük az életigenlés is. Itt viszont ez most nekem kevésbé volt jelen.
Éppen ezért nehezen tudom értékelni: kétségtelenül egy remekül megírt kötet (még a terjedelme ellenére is), az én szubjektív olvasásélményem viszont nem volt olyan erős, mint Az eltűnt fák szigete vagy a 10 perc 38 másodperc esetében.
Egy kifejezetten nehéz időszakomban kezdtem bele, és be kellett látnom, hogy talán ez a szerző eddigi legtechnikásabban felépített története. Nem könnyű olvasmány, odafigyelést igényel, én viszont abban az időben képtelen voltam igazán koncentrálni. Így nagyjából 150–200 oldal után félretettem, és hetekig nem vettem elő. Ez eddig teljesen az én hibám, hiszen magamnak rontottam el az olvasásélményt - viszont az sem segített, hogy szerintem a könyv indokolatlanul hosszú. A szöveg gyönyörű, Shafak írása rendkívül tudatos, ez egyértelműen érződik, mégis túlírtnek éreztem, és talán ez állt tőlem a leginkább távol a művei közül. Arthur kivételével egyik szereplő sem tudott igazán közel kerülni hozzám.
Hiányérzetem is maradt: a könyv második felében felbukkanó rengeteg borzalmat számomra nem ellensúlyozta eléggé a végkicsengés. Shafaknál megszokhattuk a szomorú történeteket és a nehéz sorsokat, de általában ott bujkál bennük az életigenlés is. Itt viszont ez most nekem kevésbé volt jelen.
Éppen ezért nehezen tudom értékelni: kétségtelenül egy remekül megírt kötet (még a terjedelme ellenére is), az én szubjektív olvasásélményem viszont nem volt olyan erős, mint Az eltűnt fák szigete vagy a 10 perc 38 másodperc esetében.
Folyók vannak az égben
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Ajánló
Korábban már olvastam Shafaktól az Eltűnt fák szigetét, ami hatalmas kedvenc lett, illetve a 10 perc 38 másodpercet, ami viszont kevésbé nyerte el a tetszésemet, így nagyon kíváncsi voltam, hogy a Folyók vannak az égben mit fog kiváltani belőlem. Szerencsére nem csalódtam, az írónő megint nagyon különlegeset alkotott. Három idősíkon, három szereplő útját követhetjük nyomon, akiknek a története bizonyos pontokon összekapcsolódik.
Narin története 2014-ben játszódik, a kislány jezidi vallású és a vallása miatt sok sérelem éri, valamint egy betegség is súlytja; Arthur, az 1840-es évek Londonjában él, mély szegénységből küzdi fel magát az eszének köszönhetően, később pedig megszállottként kutatja a régi mezopotámia ékírásos rendszerét; Zaleekhah 2018-ban szintén Londonban él, hidrológus kutató, aki épp egy válás után keresi a helyét.
Szerintem az írónő zseniális történetmesélő, olyan részletességgel ír a három főszereplő életéről, hogy akár három külön könyvben is megállta volna a helyét, de természetesen okkal írta meg így, mivel minden mindennel összefügg a történetben.
Imádtam, hogy sok információt olvashatunk a régi Mezopotámia történelméről, nagyon érdekesnek találtam.
Egy szó, mint száz szeretnék még olvasni majd a jövőben az írónőtől, hiszen ezzel a történettel is teljesen elvarázsolt, habár az Eltűnt fák szigete továbbra is a kedvencem tőle. 🩷
Narin története 2014-ben játszódik, a kislány jezidi vallású és a vallása miatt sok sérelem éri, valamint egy betegség is súlytja; Arthur, az 1840-es évek Londonjában él, mély szegénységből küzdi fel magát az eszének köszönhetően, később pedig megszállottként kutatja a régi mezopotámia ékírásos rendszerét; Zaleekhah 2018-ban szintén Londonban él, hidrológus kutató, aki épp egy válás után keresi a helyét.
Szerintem az írónő zseniális történetmesélő, olyan részletességgel ír a három főszereplő életéről, hogy akár három külön könyvben is megállta volna a helyét, de természetesen okkal írta meg így, mivel minden mindennel összefügg a történetben.
Imádtam, hogy sok információt olvashatunk a régi Mezopotámia történelméről, nagyon érdekesnek találtam.
Egy szó, mint száz szeretnék még olvasni majd a jövőben az írónőtől, hiszen ezzel a történettel is teljesen elvarázsolt, habár az Eltűnt fák szigete továbbra is a kedvencem tőle. 🩷
Folyók vannak az égben
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
