Elif Shafak a kedvenc íróim egyike, de örülök, hogy nem ezzel a könyvvel kezdtem a vele való ismerkedést. Sajnos egyáltalán nem varázsolt el úgy, mint számítottam rá. A stllusa változatlanul csodálatos, arra egy szavam sem lehet, nagyon szeretem a szóvirágait és a metaforáit, a rengeteg színt és illatot, amik körüllengik a sorait. Általában tökéletesen illeszkedik is a történethez, de utóbbival sajnos ezúttal nem vagyok maradéktalanul elégedett. Nem igazán kötött le, pedig általában alig tudom letenni az írónő könyveit. A sztori jól indult, izgalmas a kiindulópont, de aztán egyre zavarosabbá vált, széttöredezett és nem állt össze újra. Meglepően érdektelen ahhoz képest, hogy egy érdekes korszakban játszódik, amiről nem hallunk mindennap. Lehet, hogy szerepet játszik benne a sok mágikus, elvont rész, de ezek amúgy pont tetszettek, szóval nem kiáltom ki bűnbaknak. Inkább a karakterekre kenem, akik egyszerűen nem keltek életre, pedig midenkiben annyi lehetőség rejlett. Sajnálom, hogy nem váltotta be a reményeimet, de gondolom minden író életművében előfordulnak hullámvölgyek. Számomra A város tükrei az volt, de ettől függetlenül ugyanolyan lelkesen nézek elébe a következő Shafak-olvasásomnak.
A város tükrei
Elif Shafak
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést
Duróné Kis Katalin
december 31.
Kívánságlistára tett egy könyvet
Az építészinas
Elif Shafak
Te lehetsz a legelső, aki kedveli ezt a bejegyzést