A könyv hangulata alapvetően nekem tetszett. Nem sok olyan történetet olvasok, ami a török és az örmény kultúrával foglalkozik, ezáltal pedig sokat tanultam a könyvből. Mind a kultúráról mind pedig a családi dinamikáról.
A könyv igazi színes, szagos, ízes hangulatot áraszt mindezt isztambul utcáin, amit nagyon élveztem.
A történet vezetéssel viszont voltak problémáim. Számomra szörnyen lassan indult be, szinte a feléig a félbehagyáson gondolkoztam annyira nem tudott megragadni a cselekmény. Lehet nekem nem volt most hangulatom egy ennyire lassan építkező történethez, de nekem ez most nem jött át annyira sajnos.
A végén volt pár fordulat, ami meglepett, ez talán megmentette számomra a könyvet.
Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam, mert ha magát a történetet nem is, de amit tanultam belőle a török kultúráról és a török-örmény konfliktusról azt biztos magammal viszem!