Jelenleg nem rendelhető
8 999.-
Eredeti ár:
11 999.-
„Minél messzebbre tekintesz vissza – írta Winston Churchill –, annál távolabbra látsz előre.” Maximája az egyik kulcsa a huszonegyedik századi terrorelhárítás megértésének.
Nemzetközi ajánlók a könyvről
„A kémkedés átfogó feltárása számtalan formában a Bibliától napjainkig. Könnyű belemerülni, és meglepően vicces.
Ben Macintyre, By the Book, The New York Times Book Review
„Mindenkinek, aki a nagyszabású, ravasz és pletykás történelmet kedveli – vagy ami azt illeti, mindenkinek, aki a kémtörténeteknek szereti –, Andrew alkotása az elmúlt évek egyik legszórakoztatóbb könyve.”
Adam Gopnik, New Yorker
„A hírszerzés talán legátfogóbb elbeszélése: a szerző tudásának szélessége és mélysége páratlan.”
Max Hastings, The Sunday Times (London)
„A hírszerzés világtörténetének megírása az írott történelem hajnalától napjainkig ijesztő feladat. Egy ilyen mű pontos, átfogó, emészthető, megdöbbentő, és egyetlen kötetben való elkészítése nagyszerű eredmény. De Christopher Andrew-nak sikerült a Titkos világ című könyvében.”
Edward Lucas, The Times (London)
„A Titkos világ hihetetlen széles tudást magába foglaló mű.”
Amy Zegart, American Interest
„Ragyogó áttekintés, csodaközeli a részletességgel és a magabiztos ítéletekkel a két és fél évezredes kémkedésről.
Financial Times
„A Titkos világ mesteri könyv. Úgy tervezték egy laikus olvasó számára, mint a szakértő számára; a munka nagysága, széleskörűsége és mélysége megerősíti Christopher Andrew pozícióját, mint az Egyesült Királyság hírszerzési tanulmányainak Yodája. ”
Michael S. Goodman, Literary Review
„A hírszerzés első globális története, figyelemre méltó kiterjedtséggel és elbűvölő, kiszámíthatatlan összehasonlításokkal.
Richard J. Aldrich, Times Literary Supplement
„Példátlan terjedelmű és mélységű tanulmány, ami lefedi a kémkedést szerte a világon, a bibliai időktől napjainkig.”
T. A. Frail, „Smithsonian VIP” Newsletter
„Lenyűgöző. Andrew, a hírszerző szolgálatok jeles történésze megajándékoz minket minden tudásával. Ez a könyv nagy szükségletet elégít ki, és minden komoly nemzetközi ügy hallgatójának érdeklődését fel kellene keltenie.”
Michael J. Art, The University Bookman
„Végső számvetés. Semelyik kortárs író műve nem hasonlítható Andrew munkájához, amely a hírszerzés homályos világát napvilágra hozta.”
J. R. Dunn, The Federalist
„Talán meggyőz arról, hogy a nyugat hízelgő titkosszolgálatai sikeresebbek lettek volna, ha tanulmányozzák a múltat, és hogy ma nagyobb szükségünk van a kémügynökségekre, mint valaha.”
The Week
„Andrew, a hírszerző szolgálatok jeles történésze megajándékoz bennünket az adott területen szerzett tudásával.
Michael J. Ard, Supporting Statecraft
"Egyesek azt állítják, hogy a hírszerzés a második legrégebbi szakma, és Andrew (Cambridge) egyetért ezzel.
C. C. Lovett, Choice
"A Titkos világ elengedhetetlen alapot nyújt ahhoz, hogy a hírszerzést sokkal nagyobbra tartsuk, mint amit a kémirodalom rajongói el tudnak képzelni.”
Charles Hill, Claremont Review of Books
„Mesteri és tanulságos… A tömörítés remekműve, több mint háromezer éves kémkedés és hírszerzés egyetlen kötetben.
Aram Bakshian, Jr., The National Interest
„Ebben a rendkívül ambiciózus és monumentális műben Christopher Andrew hatalmas mennyiségű anyagot fésül össze, hogy minták alakulhassanak ki, és az olvasók értékelni tudják az összefüggéseket és az eltéréseket. Egyetlen másik könyv sem közelítette meg azt, amit Andrew itt tett.”
Harvey Klehr, Andrew W. Mellon, az Emory Egyetem nyugalmazott politika- és történelemprofesszora
„25 éve dolgozom kristályokkal, és hosszú folyamat volt, amíg megtanultam jobban használni őket. Először semmi sem történt.
Olvasói vélemény (Amazon)
„Az egyik kedvenc könyvem, mivel nagyon sok kristályt tartalmaz, sok információval és ötletekkel a használatukhoz.”
Olvasói vélemény (Amazon)
„Pontosan ezt reméltem. Ez a könyv felhasználóbarát, sok kristályt tartalmaz. Örömömre szolgál, hogy az egyes kristályokat hogyan bontják le és írják le minden varianciájukra.
Olvasói vélemény (Amazon)
„Új vagyok a kristály/drágakő gyógyító és védő erői tanulmányozásában. Energetikailag érzékeny vagyok, és nagyon empatikus.
Olvasói vélemény (Amazon)
„Nagyon hasznos; azonosítani szerettem volna egy követ, amelyet véletlenül találtam sétálás közben. Az új kiadások valószínűleg sokat javultak, de ez is ugyanúgy megfelelő.”
Olvasói vélemény (Goodreads)
„Szeretem ezt a könyvet. Az információk tömörek, mégis könnyen olvashatók. Minden kristálynak színes fényképeke van, és megfelelő méretű, hogy időről időre újra lehessen rájuk hivatkozni.”
Olvasói vélemény (Goodreads)
Leírás a könyvről
„Minél messzebbre tekintesz vissza – írta Winston Churchill –, annál távolabbra látsz előre.” Maximája az egyik kulcsa a huszonegyedik századi terrorelhárítás megértésének. Egy igen hosszú távú perspektíva nagyobb rálátást nyújt a tömegpusztító fegyverek jövőbeli, terroristák általi felhasználására, mint a szeptember 11-e utáni, technikailag nem túl fejlett terrortámadások rövid távú tapasztalata. (…)
Bár a jó hírszerzés csökkenti a meglepetést, meggátolni nem tudja azt. Néha még a legjobb stratégiai hírszerzés is csak úgy enged bepillantást a jövőbe, ahogy az Szent Pálnak adatott meg a menny kapcsán – tükör által homályosan. A múlt tapasztalatai alapján a hírszerzési elemzőket éppoly rendszeresen meg fogja lepni a nemzetközi viszonyok alakulása a huszonegyedik században, ahogy az elődeikkel is történt a huszadikban. 1914 augusztusában senki nem jósolhatta meg, hogy a háború során Oroszország Európa legautoritáriusabb monarchiájából átmegy a világ legforradalmibb rezsimjébe. A nácizmus háborúk közötti győzelme ugyanolyan megjósolhatatlan volt, mint a bolsevizmus diadala a háborús időkben. Amikor a német weimari köztársaságba akkreditált korábbi brit nagykövet, Lord D’Abernon 1929-ben publikálta kétkötetes memoárját, mindössze egyetlen utalást tett Hitlerre, azt is egy lábjegyzetben, ahol megemlíti, hogy 1924-ben hat hónapot töltött börtönben, „azután pedig a feledés homályába veszett”.
Milyen hírrel tértek vissza Mózes kémei az ígéret földjéről? Miért hittek inkább a jósoknak a római hadvezérek csata előtt, mint a felderítőiknek? Mekkora szerepe volt az iszlám térnyerésében Mohamed kémhálózatának? Valóban több spion tartózkodott az 1815-ös bécsi kongresszuson, mint uralkodó és diploma? Mekkora információs hálózat szükséges egy egész társadalom megfigyeléséhez – az ősi Indiában, a 19–20. századi Oroszországban, vagy napjaink Kínájában?
Christopher Andrew brit történészprofesszor képekkel illusztrált és szakirodalmi utalásokban gazdag, három évezred globális hírszerzésének történetét elbeszélő, egyedülálló könyve – „a hírszerzés bibliája” – nemcsak a fenti kérdésekre ad választ, de a kémkedés olykor a történelem menetét megváltoztató hatásairól és napjainkban is időszerű jelentőségéről is sokat elárul.
Bár a jó hírszerzés csökkenti a meglepetést, meggátolni nem tudja azt. Néha még a legjobb stratégiai hírszerzés is csak úgy enged bepillantást a jövőbe, ahogy az Szent Pálnak adatott meg a menny kapcsán – tükör által homályosan. A múlt tapasztalatai alapján a hírszerzési elemzőket éppoly rendszeresen meg fogja lepni a nemzetközi viszonyok alakulása a huszonegyedik században, ahogy az elődeikkel is történt a huszadikban. 1914 augusztusában senki nem jósolhatta meg, hogy a háború során Oroszország Európa legautoritáriusabb monarchiájából átmegy a világ legforradalmibb rezsimjébe. A nácizmus háborúk közötti győzelme ugyanolyan megjósolhatatlan volt, mint a bolsevizmus diadala a háborús időkben. Amikor a német weimari köztársaságba akkreditált korábbi brit nagykövet, Lord D’Abernon 1929-ben publikálta kétkötetes memoárját, mindössze egyetlen utalást tett Hitlerre, azt is egy lábjegyzetben, ahol megemlíti, hogy 1924-ben hat hónapot töltött börtönben, „azután pedig a feledés homályába veszett”.
Milyen hírrel tértek vissza Mózes kémei az ígéret földjéről? Miért hittek inkább a jósoknak a római hadvezérek csata előtt, mint a felderítőiknek? Mekkora szerepe volt az iszlám térnyerésében Mohamed kémhálózatának? Valóban több spion tartózkodott az 1815-ös bécsi kongresszuson, mint uralkodó és diploma? Mekkora információs hálózat szükséges egy egész társadalom megfigyeléséhez – az ősi Indiában, a 19–20. századi Oroszországban, vagy napjaink Kínájában?
Christopher Andrew brit történészprofesszor képekkel illusztrált és szakirodalmi utalásokban gazdag, három évezred globális hírszerzésének történetét elbeszélő, egyedülálló könyve – „a hírszerzés bibliája” – nemcsak a fenti kérdésekre ad választ, de a kémkedés olykor a történelem menetét megváltoztató hatásairól és napjainkban is időszerű jelentőségéről is sokat elárul.
Adatok
Raktári kód:
800225
EAN:
9789635044108
Eredeti megnevezés:
The Secret World
Megjelenés:
2021.09.02.
Kötésmód:
x - Keménytáblás védőborítóval
Oldalszám:
1288
Méret [mm]:
152 x 230 x 105
Tömeg [g]:
1940
Hozzászólások
Szerző
Christopher Andrew
Christopher Andrew (1941) a Cambridge-i Egyetem modern és kortárs történelem emeritus professzora, a Királyi Történelmi Társaság munkatársa, az MI5 nemzeti biztonsági szolgálat belső történésze. Számos egyetemen tanított vendégprofesszorként, köztük a Harvard Egyetemen a nemzetbiztonsági kérdésekről tartott előadásokat. Andrew professzor emellett gyakori műsorvezetője a BBC történelmi és világpolitikai televíziós és rádióműsorainak.
