A karácsonyi hangulat és a gasztronómia nagyon jól átjön a történetben – ez a két elem viszi igazán előre a sztorit.
Olvasás közben szinte érezni lehetett a frissen sült pékárú illatát, és az embernek egyből kedve támad bekapcsolni a sütőt, hogy maga is nekiálljon valami finomságnak. Mindkét szereplőnek megismerjük a családi hátterét és a múltját is, ami sokat elárul arról, miért olyanok, amilyenek. Többször visszatérünk a múlt eseményeihez, ami segít jobban megérteni a jelenbeli döntéseiket.
Viszont számomra ez most nem lett kedvenc olvasás. A két főszereplő sajnos nem tudott igazán megfogni, kicsit olyan érzésem volt, mintha két gyerek szerelmi próbálkozásait olvasnám.
A cselekményvezetés elég kiszámítható volt, még úgy is, hogy több szálon futott a történet, és néhol kicsit túlírt is lett.
Nem mondanám rossznak A karácsonyi kovászt, de számomra ez inkább egy „egyszer olvasós” történet. Karácsonyi hangolódáshoz viszont tökéletes választás volt – és még a sütéshez is meghozza a kedvet. 🎄