Cheyenne már tinédzser kora óta szerelmes bátyja legjobb barátjába, Cole-ba. Azt, hogy a másik off limits, ez inkább csak az ő fejükben létezik, Griffin felnőtt férfi módjára szemléli a helyzetet és még biztatja is őket, hiszen szeretné, ha mindketten boldogok lennének. Ez kifejezetten üdítő volt, mert általában ezeket a helyzeteket kissé gyerekesen kezeli a szóban forgó testvér. Cole özvegyként, egyedül neveli kislányát, Mariaht, aki egy tünemény, imádtam a kislányt, igazán kedves és vicces volt. A férfi csakis a lányának és a munkájának él felesége halála óta. Most viszont elérkezett ahhoz a pillanathoz, hogy szeretne egy saját lakást, ahol kettecskén éldegélnek a lányával.
Mindketten egyre többet és többet gondolnak a másikra, egyre több vicces helyzetbe keverednek, kicsit újra olyanok, mintha tinik lennének, bár már mindketten harmincasok. Ezeken a jeleneteken felettébb jól szórakoztam, bár Chey néha már idegesítő volt. Itt nincsen harmadik fél, csupán az élet szól közbe. Cole logikus félelemmel tekint a jövőbe, vágyik Cheyre, de retteg is, a tipikus egy lépést előre, egy lépést hátra esete. A veszteséget és a gyászt nem tudta még feldolgozni, hiszen eddig a pillanatig nem volt rákényszerítve. Könnyebb volt a lányára és minden másra koncentrálni helyette. Mariah viszont imádja Cheyt és az első pillanattól elfogadja a kapcsolatukat, ami még inkább aggasztja a férfit, hiszen minden túl szép, hogy igaz legyen. Chey türelmes és kedves, ugyanakkor vannak elvárásai, szeretné, ha a férfi egy biztos pont lehetne az életében.
Élveztem az olvasást, a vicces, aranyos jeleneteket ellensúlyozták a komolyabb témák. Kikapcsolódásnak tökéletes volt, ugyan kedvenc nem született, de mindenképpen szeretnék még az írónőtől olvasni.
Aki szereti a kisvárosi románcokat, számára jó választás lehet.