Bár egy szórakoztató romantikusként indul, idővel kiderül, hogy ez a történet sokkal többet rejteget, mint az első rész. Közel sem olyan könnyed, ez annál sokkal mélyebbre ás. Felfedi a rég eltemetett démonokat és megmutatja, hogy sosem késő megküzdeni velük és sosem késő újrakezdeni. Hogy tragédiák után is kisüthet még a nap és mindenki megérdemli, hogy boldog legyen.
Cole élete nem volt egyszerű. Fiatalon elvesztette a feleségét és kislánya édesanyját, ezt a tragédiát pedig soha nem sikerült neki teljesen feldolgozni. Chey pedig fiatal kora óta epekedett a szomszéd srácért és soha nem gondolta, hogy egyszer megkaphatja. Ez a történet a kettejük kicsit sem zökkenőmentes kapcsolatáról szól, ahol a szeretet, a hűség, a kölcsönös tisztelet és az őszinteség a legfontosabb.
Személy szerint kicsit többet vártam ettől a történettől, nem egészen azt kaptam, amire számítottam, de a rengeteg igazán szórakoztató rész kárpótolt emiatt. Imádtam Mariah-t, a szülők folyamatos csipkelődését, de mégis csak azok a részek voltak a kedvenceim, amelyekben feltűnt Blair és Griffin, na meg Moretti és Beckett.
Alig várom a következő részt.

Egyetlen kérdésem van csak, én ezt miért csak most olvastam?!
Élek-halok a könnyed, földhözragadt, szórakoztató romantikusokért és ez a könyv pontosan az. Belecsöppentem egy pletykás kisváros mindennapjaiba, ahol semmi sem marad titokban és ahol Blair felkavarja az álló vizet a kicsit sem mindennapi érkezésével. Képtelen voltam letenni, csak úgy pörögtek az oldalak a kezeim között és szinte végig hatalmas mosollyal olvastam, néhol pedig fel is nevettem. Imádtam az írónő humorát, azt, ahogy a kémia működött Blair és Griffin között, azt a sok apróságot, amit egymásért tettek és ami csak még imádnivalóbbá tette az ő kapcsolatukat. Imádtam a cselekményt, a könyv mondanivalóját és az összes mellékszereplőt, egytől-egyig. Alig várom, hogy még többet olvassak Bellamy Creek-ről és erről az imádnivaló közösségről.