Az alig néhány oldalas fejezetekből álló mű nagyon mély filozófiai, politikai, erkölcsi kérdéseket boncolgat, miközben egy furcsa (vagy talán mégsem furcsa...) szerelmi történetet ismerhetünk meg. Két főszereplője Tomáš, a szoknyabolond sebész, és Tereza, a kisvárosi pincérnő, akik hat véletlennek köszönhetően találkoznak és egymásba szeretnek.
Ezen kívül rengeteg mindenről szól ez a regény. Szinte oldalanként lehetne róla hosszú filozófiai eszmefuttatásokat írni életről-halálról, szerelemről, nőkről-férfiakról, politikai eszmékről és rendszerekről, kapcsolatokról, a(z emberi) létről, önmagunkról és még millió más dologról, ami felmerül bennünk a mű olvasása közben...

“A legsúlyosabb teher ránk nehezedik, leroskadunk alatta, földhöz lapít bennünket. Csakhogy minden korok szerelmi költészetében a nő arra vágyik, hogy férfitest súlya nehezedjék rá. A legsúlyosabb teher tehát egyben az élet legnagyobb beteljesülésének a jelképe is. Minél nehezebb a teher, annál közelebb kerül életünk a földhöz, annál valóságosabb és igazabb.“