Így a Blackwater-sorozat harmadik kötetében végül kicsúcsosodik az Elinor és anyósa, Mary-Love közti, évek óta tartó háborúskodás.
Bár, ha jobban belegondolunk, Mary-Love sosem volt igazi ellenfele a menyének.
Megint éveket ugrunk előre az időben, megismerjük, hogy Elinor és Oscar lányai, Miriam és Francis milyen személyiségek, vannak sokkoló történések, és végül, a könyv végére örökre megváltozik a Caskey család élete. Alapjaiban megváltoznak a hatalmi viszonyok.
Elinorról - mint természetfeletti lényről -, igazából még mostanra sem tudunk sokat, de épp ettől válik hátborzongatóvá a történet. Soha nem tudhatjuk, hogy mi fog történni, mik Elinor céljai, és egyáltalán mi vezette ahhoz, hogy csatlakozzon a Caskey családhoz.
Nagyon szerettem ezt a részt is, és A gáthoz hasonlóan A házat is 3-4 óra alatt kiolvastam. Egyébként engem kifejezetten jó életszakaszban talált meg ez a sorozat (tekintve, hogy szombaton lesz az esküvőm), és néha a sztorit kicsit az anyós-meny kapcsolat karikatúrájának éreztem: ami egyáltalán nem baj (sőt, engem személy szerint nagyon szórakoztatott és tudtam azonosulni a démoni mennyel, hehe), mert nekem ez a regénysorozat továbbra is a benne megjelenített emberi kapcsolatok miatt annyira értékes.

Továbbra is imádom ezt az 1930-as évekbeli nagy gazdasági világválság idején, Alabamában, pontosabban azon belül is egy kisvárosban, Perdidoban játszódó bizarr csaladtörténetet.
A ház pontosan azt hozta, amit a korábbi részek képviseltek, sötétsŕg, bizarr történések, karakteres szereplők és sok titok. Továbbra is egy család történetét követhetjük és ebben a csladban a múlt nagy szerepet kap, Elinor továbbra is a törzénet legizgalmsabb alakja.
A történet ezúttal sem volt ijesztő,amit amit láttatott nem konkrétumok, sokkal inkább sejtések, érzések a sötétből. Szépen épül a történet és a karakterek is, lassan tárja fel a titkokat, de hagy a következő 3 részre is, így van mit várni.
Szeretem, hogy nem siet és mi, olvasók is ráérősen kerülünk be a törtenet mélyére, nincsenek nagy gondolatok brnnr, de mégis van egy komoly ív, amit követhetünk és várhatjuk merre fog kifutni.
Nem életigenlő, a pozitívizmust hírdető regény, de mély, komor és sok izgalmas karakterrel van teli, így nálam nagyon betalált.
Továbbra is csak ajánlani tudom, brutálisan jó.