Az árvíz egy olyan könyv, ami nem kiabál. Nem ránt magával azonnal – inkább szépen, lassan húz be Perdido sötét, nyirkos, délies atmoszférájába.
Elinor alakja egyszerre elegáns és baljós, és pont ez a kettősség adja a történet igazi erejét.
Misztikum, családi dinamika, társadalmi feszültség – mind olyan témák, amelyek miatt nehéz letenni.
Nagyon erős nyitókötet, és alig várom, hogy lássam, hová fut ki a sorozat.

A víz mindent elönt... és valami ott marad utána...
A gótikus horror regényfolyam első kötete Az árvíz, mely "kellemesen borzongató", akár kezdő horror olvasók számára is jó választás lehet.
1919 tavaszán járunk, amikor is Perdido városát elönti a "fekete víz", és lakói a magasabban fekvő területekre kényszerülnek költözni. A város leggazdagabb családjának egyik tagja, Oscar Caskey, csónakkal körbejárja a várost. A szállodában egy fiatal lányra bukkan, aki annak ellenére, hogy 4 nappal az áradás után találtak rá, furcsa módon teljesen jól érzi magát.
A lány, Elinor, beköltözik a családhoz, sőt, feleségül is megy az örököshöz. Mindenki szereti a városban - egyetlen embert kivéve...
Nagyon furcsa aura lengi körül, különös szokások és rejtélyes haláleset jellemzik az ott tartózkodását.
Feszült, baljós, kényelmetlen hangulat uralkodik az egész könyvön. Az ugyan nem derül ki a kötet végére, hogy ki (vagy mi) tulajdonképpen Elinor, de ez csak még inkább felébreszti az olvasóban a kíváncsiságot, hogy folytassa a 6 részes könyvsorozatot.