A phenjani varázsló egy kisfiú története, aki a világ legelzártabb országában, Észak-Koreában nevelkedik. A kötet lenyűgöző és elrettentő korrajzot ad a kilencvenes évek világáról ebben az elzárt világban: ahol a vak engedelmesség számít és az a vágy (kötelesség), hogy mindent meg kell tegyél az országért, a nemzetért. Egyetlen szó elejtése a megfelelő helyen is elegendő, hogy valakinek az élete gyökeres fordulatot vegyen: abban a pillanatban, hogy valaki megvádol egy embert, az árulás, a kémkedés vádja ott lebeg a feje felett, és a környezete is magát véve ellene fordul. Észak-Korea egy elzárt világ, melyről kívülállóként nem tudhatunk sokat, az író a menekültek vallomásait és a saját személyes tapasztalatait felhasználva írta meg ezt a történetet, így lehet, hogy a főszereplő kitalált személy, de mégis a valóság alapján írt az ország működéséről, helyzetéről.
Cso Csunszu a történet elején tízéves, szófogadó gyermek, nincs más vágya, mint büszkévé tenni a szüleit, és elismerést szerezni a családjának, a nemzetnek. Az élete egy nap visszavonhatatlanul megváltozik: megtalálja a Dungeons and Dragons játék szabálykönyvét, melyet egy külföldi látogató véletlenül hagyott az országban. A kötet provokatív képei először sokkolják őt, de egy új világot is feltárnak előtte.
Csunszu a tanára segítségével kezdi el lefordítani és megismerni a könyvet. Ahogy egyre jobban elmerül a tartalmában, megismeri a játékot, utazásra indul az álmok és a fantázia világába, az éhínségtől szenvedő országa rideg és kemény valósága elől. A könyv végigkíséri az egész életét, azonban az egyetemen miközben barátokat szerez, megismeri a szerelmet, megváltozik az élete. Elárulják a társai, feljelentik őt a könyv és annak tartalma miatt: évekre börtönbe kerül.
Ha kíváncsi vagy a boldog pillanatokkal, viszontagságokkal és szenvedéssel egyaránt teli élete hogyan alakul, hogyan találja meg a keserédes megváltást, jövőt, én jó szívvel ajánlom neked ezt a könyvet.
A phenjani varázsló egy magkapó, felemelő, de egyben elkeserítő korrajz is a '90-es évek Észak-Koreájáról. Számomra ez a könyv egy keserédes utazás volt Csunszu társaságában, hiszen a narratíva az ő életét, szemszögét mutatja be. Keserédes volt, mert minden boldog, minden fájdalommal teli pillanatot vele együtt éltem át. Szomorú és borzasztó belegondolni, hogy ez az elzárt ország a napjainkban is ugyanilyen elzárt, az ország érdekei számítanak elsőként minden polgára számára. Egy rossz szó, mozdulat és akár évekre bebörtönözhetnek, mert hazaárulást követsz el. Tiszteltem Csunszut a kitartásáért, a bátorságáért, és azért mert egy olyan országban, ahol tiltott a szabad gondolkodás, az álmodozás, mert elmerülni a fantázia és az álmok világában. Spoiler nélkül nehéz a könyv végéről írni, így csak annyit írnék róla, hogy nagyon örülök, hogy így alakult az élete, mert ha nem is teljesen, nem is úgy, ahogy számítana rá az ember a történtek fényében, de megtalálta azt az életet, azt a lehetőséget, melyet megérdemelt és mely boldoggá teszi.