A Lisey története Stephen King egyik legszemélyesebb és leginkább alábecsült regénye. Nem a horrort helyezi előtérbe, hanem az emlékezés aktusát, a gyász stációit és a házasság mélyebb rétegeit.
A nyelvezet gazdag, a történet réteges, és Lisey belső utazása egyre mélyebbre visz – nemcsak egy másik világba (Booya Moon), hanem saját magába is.
Nem gyors, nem könnyű – de annál katarzisgazdagabb olvasmány. Olyan könyv, amit nem egyszer, hanem többször érdemes kézbe venni.

Aldous Huxley Szép új világ című műve éles társadalomkritikát fogalmaz meg egy olyan jövőképről, ahol a boldogságot nem az egyéni kiteljesedés, hanem a genetikai manipuláció, a fogyasztás és a mesterséges szórakoztatás biztosítja. Ebben a világban az emberiség lemondott a szabadságról és a mélyebb érzelmekről egy felszínes jólét érdekében. Huxley zseniálisan ábrázolja, hogyan válhat a tudomány és a technológia fejlődése a szabadság ellentétévé, ha nem társul hozzá valódi erkölcsi felelősség. A Szép új világ nemcsak irodalmi, hanem filozófiai szempontból is maradandó mű, amely méltán foglal helyet a disztópikus klasszikusok között.