Nem sok uralkodó, de talán átlagember sem mondhatja el magáról, hogy annyi mindent látott és tapasztalt élete során, mint az Egyesült Királyság uralkodónője, II. Erzsébet. A február 6-án uralkodásának 70. évfordulóját ünneplő királynő nemcsak szemtanúja volt olyan jelentős történelmi eseményeknek, mint a második világháború, a hidegháború és az Európai Unió születése, de legtöbbjükben tevőlegesen is részt vett, miközben az uralkodása alatt megforduló 14 miniszterelnökkel karöltve irányította országát.
Eseménydús életéről többek között filmek, Netflix-sorozat és rengeteg életrajz, valamint regény született, hogy bepillantást nyerhessünk az 1952 óta trónon lévő királynő mindennapjaiba.
Bár a születésekor még csak a trón harmadik várományosa volt, sorsa tízéves kora környékén megpecsételődött, amikor nagybátyja, VIII. Eduárd lemondott a trónról egy többszörösen elvált amerikai nő, Wallis Simpson kegyeiért, így apja, A király beszéde című filmet is ihlető VI. György lett az uralkodó, idősebbik lánya pedig értelemszerűen az új trónörökös.
Az életét bemutató Netflix-sorozat alapjául is szolgáló Erzsébet, a királynő – Egy modern uralkodó élete életrajzi kötet olvasmányosan, és gyakran a királynő megnyerő, humoros stílusában mutatja be, hogyan kellett felnőnie az uralkodáshoz annak az éppen csak megházasodott és anyává vált fiatal nőnek, akinek 26 éves korában nyakába szakadt az egész Brit Birodalom, és hogyan vezeti azóta is a folyamatosan változó, modernizálódó országát.
Ha más szempontból, egy kevésbé elfogult oknyomozó újságíró szemével szeretnénk betekinteni II. Erzsébet életébe, rálátni döntéseinek miértjére, tökéletes olvasmány lehet Clive Irving Az utolsó királynő című kötete, amely páratlan módon közelíti meg azt a hetven évet, amely során a rádiótól a virtuális valóságig jutottunk, és amely merőben megváltoztatta a brit uralkodóház hagyományait is.
Ha jobban érdekelnek a regények, mint az életrajzok, és az, hogy milyen volt a divat, a világ és legfőképpen Anglia hetven évvel ezelőtt, közvetlenül a második nagy világégést követően, akkor Jennifer Robson II. Erzsébet ruhája című könyve lesz a tökéletes választás. A regény három hősnő szemén keresztül, a múlt és jelen között mozogva, egy romantikus történetbe foglalva meséli el a királynő menyasszonyi ruhája elkészülésének történetét, miközben fanyar, de valóságos képet fest a korabeli kiábrándult, mégis reményekkel teli Angliáról.
Továbbá – noha a történelem számos alkalommal bebizonyította, hogy a legtöbb kivételesen erős és példaértékű nőnek nincs szüksége a másik nem támogatására – II. Erzsébet mögött egész uralkodása alatt egy olyan kőszikla állt, amelyet talán mindannyian irigyelhetünk. A 100. születésnapja előtt alig néhány héttel elhunyt Fülöp herceg ugyanolyan kalandos, ha nem még egy fokkal kalandosabb életet tudhatott maga mögött, mint a felesége, akinek hercegként maga is talán alattvalója volt, iránta való hűsége mégsem ingott meg soha. A Fülöp herceg évszázada bemutatja a szintén uralkodónak született kisgyermek életét, akit egy gyümölcsösládába rejtve menekítettek ki Görögországból, aki rajongott a repülésért, izgatottan figyelte és fogadta be a körülötte zajló változásokat, fanyar humorával vagy megmosolyogtatta, vagy megbotránkoztatta a briteket, és bár sosem koronázták királlyá, a háttérben talán ugyanannyira jelentős szerepet vállalt a Brit Birodalom kormányzásában, mint II. Erzsébet.