Bruck Edith kedden nyílt levélben utasította vissza, hogy békedíjat vegyen át holokauszt-túlélőként az olaszországi Anzióban, mivel a város soha nem vonta vissza Benito Mussolini díszpolgári címét. A polgármester szerint félreértés történt, és találkozóra hívta a neves írónőt.
A magyar származású írónő hangsúlyozta, hogy az olasz fasizmust megteremtő Mussolininak a mai napig „sok követője van egész Európában, amelynek rövid az emlékezete”, valamint hozzátette, hogy ,,aktív nosztalgia” övezi ezt a szégyenteljes korszakot.
Candido De Angelis polgármester, korábban kereszténydemokrata, jelenleg a Liga párt politikusa félreértésnek nevezte a történteket. Hangsúlyozta, hogy 1924-ben adták a díszpolgári címet Mussolininak, amikor ez minden városnak kötelező volt.
A Tiszakarádon született Bruck Edith egész családját a második világháború alatt deportálták, több koncentrációs tábort is megjárt, többek között Auschwitzot, Dachaut és Bergen-Belsent. Édesanyja Auschwitzban, édesapja és bátyja Dachauban lelte halálát, ám Edith Eliz nevű testvérével túlélte a táborokat.
Az írónő 1955 óta Olaszországban él. Idén őt nevezték ki az olasz nyelv nemzetközi terjesztéséért és védelméért felelős Dante Alighieri Társaság alelnökének, valamint bekerült a legrangosabb olasz irodalmi díj, a Strega-díj döntősei közé is Az elveszett kenyér című regényével (a díjat Emanuele Trevi kapta a Due vite című kötetéért).
Bruck Edith kötetei elérhetők a Moobius kínálatában. Legújabb regénye, a Római lakás haszonélvezettel hőse maga a Rómában élő írónő.
Egy nap levelet kap a háztulajdonostól – valójában hivatalos értesítést –, amelyben felmondják az általa bérelt és szeretett lakás bérleti szerződését. Pánikba esik, mert úgy érzi, nemcsak egy új lakást, hanem egy új életet is kell keresnie. Jóakarókon keresztül kerül közelebb egy svájci idős asszonyhoz, aki a lakását életfogytig tartó haszonélvezettel árulja. Az írónőnek megtetszik a lakás és a környék is, és akarata ellenére élete részévé válik a német származású özvegy. A bonyodalmak pedig csak ekkor kezdődnek…
A Ki téged így szeret című kisregény világsiker lett, sokan „az életben maradt Anne Frank naplójaként”, egy független nő történeteként emlegetik. Ereje pátosztalanságában, nyerseségében van, máig része a holokauszt világirodalmi kánonjának.