Film készül Dov Alfon Hosszú éjszaka Párizsban című regényéből

Eiffel-torony, friss, ropogós croissant és egy pohár fehérbor egy hosszú, turistáskodós nap után. Ezzel is kezdődhetne a Hosszú éjszaka Párizsban című regény, azonban ez sokkal több a romantikus novella műfajánál, és ha a kezünkbe vesszük, előbb fog felmerülni bennünk, hogy tudunk-e utána aludni, mintsem hogy túl nyálasnak ítéljük a könyvet. Hiszen a fények városában is lemegy a nap és felkel a hold. Képzeljük oda magunkat: a helyszín a Charles de Gaulle repülőtér, főszereplőink egy vörös ruhás gyönyörű nő és egy izraeli technológiai vállalat tekintélyt parancsoló menedzsere. Az egész éjszaka kibontakozása kettejük eltűnésével történik, így a mű már az első perctől kezdve magával rántja az olvasót a valóságból egy igazi kémtörténetbe. Zeév Abadi ezredes, a hadsereg szigorúan titkos 8200-as egységének magas rangú tisztje, aki hírszerzési adatokat gyűjt, és női helyettese, Oriana Talmor hadnagy landolása Párizsban még jobban felkavarja a port, ami felett Léger felügyelő nem tud csak úgy szemet hunyni. De az utolsó csepp a pohárban, amikor még egy embert elrabolnak, ezt követően pedig még a titkos kínai kommandót is sikerült beleszőni a történetbe. Azt érdemes hozzátenni, hogy a DGSI és a DGSE, a francia belföldi és külföldi hírszerző szolgálatok nem jelennek meg a műben. Viszont, azért is lehet ennyire élethű az egész sztori, mert maga Dov Alfon, Izraelben született, és Izrael nemzeti hírszerző titkosszolgálatának (Moszad) egykori tisztje. Az ország olyan tekintélyes kiadójának volt a főszerkesztője, mint a Kinneret Zmora-Bitan Dvir, a Haaretz, Alaxon és a Science and the Arts című héber digitális folyóirat. Ma pedig már a ranglétra legmagasabb fokán áll a Storyvid.io nonprofit kulturális vállalkozásnak, amelynek célja hidat teremteni az irodalom és az új média között. 2020 óta a Libération című francia lap főszerkesztője és szerkesztői stratégiai vezetője egyben. Dov Alfon minden tapasztalatát felhasználta ahhoz, hogy a világirodalomban maradandót alkosson. Példaképének John le Carrét és Frederick Forsythot tekinti.

Az Algériában született Patrick Bruelt ismerhetjük a Hogyan nevezzelek?, A jaguár és a Szex, szerelem, terápia című filmekből egyaránt. Érthető, ha megint felkérték egy filmes szerepléshez, hiszen már olyan díjakat is magáénak tudhat, mint a:

• Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagi címe
• Raoul-Breton-díj
• Québec Nemzeti Rend
• Victoire de la Musique – Az év férfi előadója (1992)

Karrierje nem merül ki csak a színészkedésben, mivel énekes-dalszerzőként, pókerjátékosként, előadóművészként és színházi színészként is helytáll. Ezúttal a TF1, vagyis az egyik első francia televízió képernyőjén fog feltűnni. Az RTL csatorna Újra készítjük a tévét című műsorában adott interjújából kiderül, hogy:

„Júliusban, augusztusban, szeptemberben és egy kicsit októberben is egy francia–izraeli sorozatot fogok forgatni, amit a ‘Faudát’ készítő csapatok egy részével készítek, rendezek és társírok.”