Visszatért a Moobius Könyvklub!
A karácsonyi pihenő után februárban végre visszatért a Moobius Könyvklub, ahol ezúttal olyan érdekes témákról beszélgettek a résztvevők, mint Petőfi Sándor költészete és magánélete; Szendrey Júlia tragikus sorsa és írói pályafutása; nyelvek eredete, valamint a hazugság.
A könyvklub első visszatérő epizódjában Milbacher Róbert, Harsányi Zsolt eredetileg az 1930-as években megjelent, Petőfi-regényének szerkesztője, és Kucserka Zsófia irodalomtörténész hosszasan beszélgettek Navarrai Mészáros Márton újságíró-szerkesztővel a magyar irodalom talán legismertebb költőjéről, aki köré számos kultuszt épített fel az irodalom és a közélet, akinek radikális nézetei akár ma is aktualizálhatók, és aki a valóságban közel sem volt olyan szimpatikus, mint amilyennek a művein keresztül tűnik.
Vajon mi lett a sorsa a feleségének, Szendrey Júliának, aki 21 éves korára, fiatal édesanyaként megözvegyült? Akit hol sajnált, hol pedig elítélt a pesti közélet, és aki még Horváth Árpád feleségeként is Petőfi Júlia néven jegyezte műveit?
Miért nem gyerekeknek való a János vitéz, amelynek rögtön a legelején Kukorica Jancsi kéjesen kukkolja Iluskát, majd el is csábítja? Navarrai Mészáros Márton megkérdezett mindent, amit tudni akartunk nemzetünk nagy költőjének munkáiról és magánéletéről, ha pedig mégsem, azt megkérdezték a nézők.
Petőfi
Alexandra Kiadó (A), 2021.10.29.
"Itt-ott legendákban, szájról-szájra adott történetekben még sokáig felbukkan. Esküdtek is, hogy látták.
Ha a csillag villámgyors útja végighasít az emberiség felett a mennybolton, a vakító fényesség után behunyt szem egy darabig még látja a csodálatos csillag vonalát."
Szendrey Júlia titkai
A nemzet özvegye
Alexandra Kiadó (A), 2021.11.18.
Szendrey Júlia egyszerre volt a "feleségek felesége", és saját és a nemzet gyászát eláruló bukott és megvetett nő. Egyszerre volt a költő fiát elhanyagoló rossz anya, és második férjétől született három gyermekét példásan nevelő, gondos asszony.
A könyvklub februári második epizódjában egy teljesen más témába vezetett minket Balázs Géza nyelvész és néprajzkutató, valamint beszélgetőpartnerei, Szvetelszky Zsuzsa szociológus és Kiss Gábor lexikológus, nyelvész. Mi az a vau-vau-, jaj-jaj- és hórukk-elmélet? Tudtad, hogy az állatok is hazudnak? És hogyan vonható párhuzam a méhek és a dögevő emberek között? Látszólag sehogy – pedig mégis, és erre tudományos magyarázat is van!
A nyelv eredetéről
A beszéd ingyen van, és hazudunk, mint a vízfolyás
Európa Könyvkiadó, 2021.02.17.
Talán nincs még egy olyan tudományág, ahol annyi tévhit, meggyőződés és rögeszme keringene, mint a nyelvészet. Kicsit olyan ez, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, mindenki jobban tudja. Mindenkinek van egy tuti biztos elmélete, hogy miként is kezdtek beszélni az őseink, honnan ered a nyelvünk, milyen kacskaringós úton jutottunk el az első mondatig.
Ki hitte volna, a világ számos nyelvkutatóját foglalkoztatja, hogy a magyar nyelv miért használja a „piros” és a „vörös” kifejezéseket annak a színnek a megnevezésére, amit más nyelvek egyetlen szóval jelölnek?
A Moobius Könyvklubban a legváltozatosabb témákról, és persze könyvekről, írókról beszélgetünk szakemberekkel, szakértőkkel, de legfőképp egymással. Kövesd a sorozatot Facebookon és YouTube-on!
