Az 1912-es születésű Heinrich Harrer síelőként és hegymászóként szerzett hírnevet magának a második világháborút megelőző években, majd egész élete megváltozott, miután a háború kitörésekor brit hadifogságba került Indiában, és innen Tibetbe szökött. Az itt töltött hét év alatt a tibeti kultúra avatott ismerője vált belőle, és barátságot kötött az ifjú XIV. Dalai Lámával is. A kínai megszállás után Harrernek el kellett hagynia Tibetet, és élete végéig szóló harcba kezdett a tibeti kultúra megóvásáért.