Emilia Hart új regénye, a Szirének, olyan történet, amely már az első oldalakon beszippantja az olvasót. Egyszerre mese, kísértettörténet és családi dráma, amely a női sorsokat, a traumákat és az identitáskeresést mesterien ötvözi egy különleges, misztikus hangulatú elbeszélésben.
A regény két idősíkon játszódik. A jelenben Lucy, egy nehéz élethelyzetbe került fiatal nő, Comber Bay-be utazik, hogy megkeresse rég nem látott nővérét, Jesst, vagy legalábbis megértse, mi történt vele. A múlt szálában Eliza és Mary történetét követhetjük, akiket Írországból száműznek Ausztráliába testi sértés vádjával. Az ő sorsukon keresztül a szerző valós történelmi eseményeket idéz meg, különösen a gyarmatosítás korában elhurcolt nők helyzetét, amit nagyra értékeltem a háttérkutatás és a hiteles ábrázolás miatt.
A Comber Bay-t körüllengő légkör egyszerre valóságos és álomszerű: a szellemekről szóló legendák, Lucy különös álmai, valamint a város múltját övező titkok együttesen egy sejtelmes, mégis lenyűgöző világot teremtenek. A történetszálak fokozatos összefonódása, a családi titkok lassú kibontakozása végig lekötött és valóban meglepett, amikor minden a helyére került.
A testvérpárok – Lucy és Jess, valamint Eliza és Mary – története fájdalmas, mégis reményteli. A regény érzékenyen mutatja be, hogyan öröklődhet a hallgatás, a szégyen, de ugyanúgy a szeretet és az összetartozás is. Fontos kérdéseket vet fel arról, mit jelent önmagunk elfogadása, és arról is, hogy néha csak akkor találhatjuk meg újra önmagunkat, ha előbb elveszünk egy kicsit.
A Szirének egy igazán különleges olvasmány, ami azoknak is tetszeni fog, akik szerették a Vészlényt. A gyönyörű borító pedig csak még kívánatosabbá teszi mindkét könyvet.

Már a Vészlény című könyvet is nagyon szerettem az írónőtől, így kíváncsian vártam, hogy ismét eltud-e varázsolni.
A Vészlényhez hasonlóan itt is több idősíkon keresztül ismerhetjük meg a történetet. Az egyik szál az 1800as években játszódik. Mary és Eliza története egy fegyenchajón zajlik, száműzték őket otthonukból egy súlyos hiba miatt, amit elkövettek.
A másik szál 2019-ben játszódik. Lucy egy reggel arra ébred, hogy fojtogat egy fiút. Az élmény annyira megrázza, hogy az egyetlen személyhez fordul, aki úgy érzi megértené, a nővéréhez Jesshez.
Jess jelenleg egy különös helyen él, ahol több rejtélyes eltűnés is előfordult az elmúlt években.
Nagyon tetszett a könyvben, hogy egyszerűen nem hagyott unatkozni, mindegyik szál tele volt rejtélyekkel, és igazán meglepő fordulatokkal.
A misztikus vonal, ami természetesen ehhez a történethez elengedhetetlen volt, hozzám nem került annyira közel, de szerencsére nem is volt túl hangsúlyos.
Összességében szerettem ezt a történetet, Emilia Hart nagyon jól ír, végig úgy éreztem, mintha én is ott állnék a tengerparton, és a sós tengeri levegőt érezném a bőrömön. 🥰🐚